A magyar dráma napja

A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve rendezik meg 1984 óta. A hazai és a határon túli színházak és alkotóműhelyek egyaránt ünnepi programmal igyekeznek felhívni a közönség figyelmét a magyar színházi világ értékeire: nyílt napra, beavató színházi előadásra, drámaíró-közönség találkozóra, a már hagyományos újvidéki drámaíró versenyre, továbbá kiállításokra, ünnepi előadásokra és a díjátadóra várják a színházszerető közönséget.

Az emberiség sorsa

Az ember tragédiája című drámai költemény – átfogó, egyetemes jellege, emberi sorskérdéseket vizsgáló kérdésfelvetése miatt – sokak szerint a magyar irodalom legfontosabb műve. Ha mások ezt a vélekedést vitatják, azért az egészen biztos, hogy a dráma, a magyar irodalom legismertebb és legtöbbször idézett alkotása. Irodalmárok szerint a Tragédia a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotása, az emberiség sorsáról való töprengés drámai költeménye, amelynek üzenetét újabb és újabb színpadra állításokkal próbálják megfejteni, értelmezni és a jelen számára közvetíteni.
Madách 1859. február 17-én kezdte írni élete fő művét, amelyet alig több mint egy év alatt, 1860. március 20-án be is fejezett. A mű nyomtatásban 1862. január 16-án jelent meg először. Az addig csak irodalmi körökben ismert drámát 1883. szeptember 21-én Paulay Ede a Nemzeti Színház igazgatója, az intézmény főrendezője vitte színre. Az ősbemutatót azonban a szerző már nem érhetett meg.

Ösztönzés az íróknak
Az ember tragédiája első színpadi bemutatkozását követően hatalmas karriert futott be. Több tucat nyelvre lefordították, rendszeresen színpadra állítják, miközben újra és újra felmerül a kérdés: egyáltalán bemutatható-e korrektül a – rendezői változtatás nélkül bő öt órás – darab.
Az ősbemutató óta eltelt évek óta számos magyar és külföldi színház tűzte műsorára a darabot, csak a Nemzeti Színházban hétszer újították fel. A két háború közötti időszakban nagyon népszerű volt, s bár a második világháború után 1947-ben, új értelmezésben mutatták be, később – főleg Lukács György kritikája miatt – felmerült a betiltásának lehetősége is. Az mindenesetre tény, hogy a szocialista diktatúra nem kedvelte Madách nagyszerű alkotását.
A diktatúra lazulásával, 1984-ben– Kerényi Ferenc irodalomtörténész javaslatára – a Magyar Írók Szövetsége vetette fel, hogy Az ember tragédiája első színrevitele előtti tisztelgésként szeptember 21. legyen a magyar dráma rendszeres ünnepe. A kezdeményezéssel kívánták felhívni a figyelmet a hazai drámairodalom értékeire, azok jobb megismertetésére, s ösztönzést adni az íróknak újabb művek létrehozására.  

Drámaíró verseny és Szép Ernő-jutalom

A magyar dráma ünnepéhez számos kezdeményezés kötődik. 1994-ben Siposhegyi Péter drámaíró, publicista drámaíró verseny megtartását kezdeményezte, amelynek keretében egy újságcikkből egyetlen nap alatt színházi előadást kell létrehozni. A verseny ma is eleven, igaz a magyar dráma napjához kötődően a Vajdaságban rendezik meg, míg a hazai eseményt a színházi világnapra időzítik.  
A magyar dráma napja alkalmából évente átadják a Színházi Dramaturgok Céhe díját, valamint a Szép Ernő-jutalmat, amelyet egy-egy színházi évad legjobb magyar drámaírói teljesítményének elismerésére. A Szép Ernő-díjat Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga kezdeményezésére a Művelődési Minisztérium alapított 1984-ben. 2015-ben Szép Ernő-díjban részesül Nádas Péter – drámaírói életművéért, Csukás István – fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért és Schilling Árpád – experimentális, égető társadalmi kérdéseket felvető színpadi szövegeiért.