Augusztus 1. és 3. között az egri vár ad otthont a III. Gárdonyi Irodalmi Fesztiválnak, amely irodalmi kávéházzal, játszóházzal, vitézi próbával, könyvműhellyel és előadásokkal várja a kicsiket és nagyokat.

Felejthetetlen szórakozás
Az irodalmi fesztivált a Gárdonyi Emlékévben indították útjára. Eger város, az Egri Vár különböző helyszínein felolvasó programok, színházak, irodalmi kerekasztal-beszélgetések, író-olvasó találkozók, filmvetítések, könyvbemutatók, gyermekprogramok, irodalmi kiállítások népszerűsítik a magyar irodalmat és Gárdonyi Gézát.
A Dobó István Vármúzeum rendezvénye kreatív formában igyekszik az irodalmat és az Egri Csillagok világát közelebb hozni korunk emberéhez. A három napos programsorozat minden korosztálynak könnyed és felejthetetlen szórakozást kínál.

Három napos programsorozat
Az egész napos programsorozaton a gyermekeket kézműves foglalkozásokkal, meseprogrammal, gyermekelőadásokkal és látványműhelyekkel várják. A fesztivál első napján, szombaton a Gergők és Vicuskák programban a résztvevők belebújhatnak az Egri csillagok szereplőinek bőrébe. Vitézi szertartás keretei között íjászatban, célba dobásban, létramászásban, settenkedésben kell teljesíteni a kihívásokat.
Az esti órákban színművészek idézik meg a letűnt korokat: szombaton a Kossuth-díjas Hűvösvölgyi Ildikóval, illetve Saárossy Kingával és Blaskó Balázzsal találkozhatnak az érdeklődők. Másnap, vasárnap este A feleségek felesége címmel Petőfiné Szendrey Júlia naplóját, levelezését ismerhetik meg a látogatók Patka Heléna előadásában. A fesztivál utolsó napján Karádi István zenés műsorában az esemény címadó írója, Gárdonyi Géza személye elevenedik meg.

Polgárosodás és nemzeti múlt
Gárdonyi 1863-ban született és 1922-ben hunyt el. Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902). Apja német származású géplakatos volt, aki a szabadságharc idején fegyverkovácsként szolgálta Kossuthot. Egerben végezte el a tanítóképzőt, hat évig falusi tanító volt. Újságíró lett, egy ideig Pesten működött. 1897-től haláláig Egerben élt és dolgozott a világtól elzárkózva.
Az író a polgárosodás híve volt, de kedvenc hősei a falu szegényei közül kerültek ki. Azt vallotta, amit Arany János: a nemzet a köznépből fölemelkedő, tehetséges emberek által formálódik.
Szenvedélyesen érdekelte a nemzeti múlt, a falusiak élete és a nép nyelve. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról írt – főleg történelmi regényeiben, akik a szegény nép soraiból küzdik fel magukat a művelődés révén. A magyar ifjúsági irodalom legjelentősebb alkotói közé tartozik.
Nevéhez számos szállóigévé vált gondolat kötődik. Egyik mondása szerint: „Ellensége mindenkinek akad. Ez természeti törvény. Az ember akaratát az ellenállás, a küzdelem acélozza. Mindazonáltal valahányszor fuj valaki reánk, vessünk számot magunkkal, hogy valamely cselekedetünk-e az oka? Ha rosszat tettünk, engeszteljük meg. Ha nem lehet, tegyünk iránta annyi jót, amennyi tőlünk telik.”