Az Eötvös Loránd Tudományegyetem híradása szerint az egyetem szenátusa a Bölcsészettudományi Kar előterjesztése alapján úgy határozott, hogy Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író részére tiszteletbeli doktori címet adományoz. A tervek szerint az író 2015. június 16-án Madridban veszi át az Egyetem legmagasabb kitüntetését.

Díjak sora
Az 1936-ban született perui Mario Vargas Llosa az egyik legismertebb és legtekintélyesebb latin-amerikai író. A kortárs próza egyik meghatározó alkotója. Ugyanakkor Vargas Llosa nem pusztán sikeres regények írója, hanem elmélyült kutató elme is, olyan közszereplő, aki az irodalmi közegből kilépve a politikai küzdelmekkel is hajlandó foglalkozni. Mindig is rendkívül aktív közéleti-politikai tevékenységet folytatott, még a perui államelnöki székért is küzdött. Cikkei, nyílt levelei és nyilatkozatai hetente jelennek meg az angol, spanyol és francia nyelvű sajtóban. Tekintélyes nemzetközi szervezetekben (PEN Club és Cervantes Intézet) látott el vezető funkciót. 2010-es Nobel-díját az indoklás szerint a hatalmi berendezkedés feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért kapta.
Mindemellett jelentős kritikai és irodalomtörténeti tevékenységet folytat, írt monográfiát Victor Hugo,
Gustave Flaubert, Juan Carlos Onetti és Gabriel García Márquez munkásságáról.
Munkásságát irodalmi díjak sorával ismerték el, megkapta a Cervantes-díjat, a Rómulo Gallegos-díjat, a Német Könyvkiadók Békedíját, az Asztúria Hercege díjat és a Jeruzsálem-díjat.

Áradó mesélőkedv
Mario Vargas Llosa több alkalommal járt Magyarországon, legutóbb 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként.
Azt, hogy Mario Vargas Llosa most az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora lesz, elsősorban az író kiemelkedő jelentőségével indokolja az egyetem. Az ELTE laudációjában Pál Ferenc így fogalmazott:
„Ha ma megkérdeznénk Vargas Llosa olvasóit, minden bizonnyal az író áradó mesélőkedvét emelnék ki, akiből scriptor natus-ként éppolyan természetes módon patakzik a szó, akárcsak A beszélő című regényében az őserdei macsigenga indiánok közé elvetődött egykori egyetemi társából, Zuratasból. Pedig a latin-amerikai újpróza meghatározó alkotójaként fellépő Vargas Llosa első műveivel alaposan próbára tette olvasóit. A limai katonaiskola mindennapjait felkavaró gyilkosság történetét bemutató A város és a kutyák után megjelenő A Zöld Palota majd a Négy óra a Catedralban című regényeinek, amelyekben Peru lehangoló politikai valóságát, reménytelen mindennapjait mutatja, bonyolult szerkezete gyakorlott befogadói figyelmet követelt. Ám korai műveinek komor világát és bonyolult építkezését elhagyva az 1970-es és 1980-as évektől kezdve egyre több engedményt ad a populáris elbeszélői technikáknak, amelyek olyan közkedveltté tették későbbi regényeit, mint a Júlia néni és a tollnokot, vagy éppen a nemrég megjelent A diszkrét hőst.”

Ötven éve tananyag
Az Egyetem hagyományosan olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a doctor honoris causa címet, akik általában több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel. Mario Vargas Llosa a második Nobel-díjas szerző – José Saramago írót 2010-ben, az Egyetem háromszázhetvenötödik évfordulóján fogadták díszdoktorrá –, aki részesül az Egyetem legmagasabb kitüntetésében.
Mario Vargas Llosa munkássága a Bölcsészettudományi Kar Spanyol Tanszékén közel ötven éve tananyag, oktatóink és hallgatóink monográfiákban, tanulmányokban, illetve szakdolgozatokban elemezték munkásságát, és tanszékünk volt hallgatói közül többen fordították és fordítják.
A díszdoktori elismerést –, amellyel az ELTE tiszteletét és nagyrabecsülését kívánja kifejezni – az író 2015. június 16-án Madridban veszi át.