Megkezdődött a XXIII. Szent István-könyvhét Budapesten, az eseményt Erdő Péter bíboros, a Szent István Társulat fővédője nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Rózsa Huba, a társulat alelnöke elmondta: a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb könyvünnepét ismét a régi helyszínen, a megújult Ferenciek terén tartják. A könyves seregszemlén hétfőtől szombatig huszonnégy pavilonban harminchárom kiadó várja a közönséget nyolcezer kiadvánnyal, köztük hatvannégy újdonsággal.

Könyvek és kiadók
Budapesten kívül Szegedről, Kecskemétről, Nyíregyházáról, Pannonhalmáról, Gödöllőről, sőt Erdélyből és Délvidékről is érkezett könyvkiadó a könyvhétre. A seregszemlén megjelenő egyházak köre is szerteágazó. A magyarországi szerzetesrendeket az Agapé, a Bencés, a Don Bosco és a Jezsuita Kiadó, a protestáns egyházi közösségeket a Harmat, a Kálvin János, a Luther Kiadó, valamint a Magyar Bibliatársulat Alapítvány képviseli. Az egyházi sajtó részéről a Képmás Magazin, az Új Ember Kiadó, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület és a Vigilia Kiadó szerepel a könyvhéten.    
A könyvhéten negyvennyolc szerző dedikálja könyveit.
Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke a könyvhétre megjelenő könyvek közül kiemelte Rónay György Tíz év, Versek a szorongattatás éveiből című kötetét, amely a költő II. világháború idején és az ötvenes évek elején keletkezett, eddig nem publikált mintegy ötven versét tartalmazza. Szólt továbbá Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című könyvének új, immár harmadik magyar fordításáról, amely a Lazi Kiadónál jelent meg. Megemlítette még a II. János Pál pápa közelében című, barátok és munkatársak Szent II. János Pálról szóló vallomásait tartalmazó könyvet, kiemelve, hogy hiába nagyon népszerű a téma, II. János Pálról mindig lehet újat mondani. Kitért továbbá Kránitz Mihály Alapvető hittan című könyvére, amely a szerző több évtizedes tanári tapasztalatai alapján született.

Átadták a Stephanus-díjakat
Az ünnepélyes megnyitón Erdő Péter és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadta a 2015. évi Stephanus-díjakat. Az idei kitüntetett teológiai kategóriában André-Joseph Léonard brüsszeli érsek, irodalmi kategóriában pedig Kányádi Sándor költő.
Spányi Antal elmondta: a Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány kulturális díja, amelyet 1993-tól az évente megrendezett Szent István-könyvhét megnyitóján adnak át irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak olyan szerzők, akik „magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén”. A díjat alapításától napjainkig negyvennyolc személy nyerte el – tette hozzá.
André-Joseph Léonard érsekről Pápai Lajos győri megyés püspök laudációjában elmondta: 1940-ben született a dél-belgiumi Jambes-ban. Tanulmányait a leuveni XIII. Leó Szemináriumban, majd a római Pápai Gergely Egyetemen végezte. 1964-ben szentelték pappá, ez után a Leuveni Katolikus Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1968-ban a filozófia doktora lett. 1976-tól az egyetem filozófiai tanszékén tanított, emellett 1978-tól a Szent Pál Szeminárium rektora is.
Szent II. János Pál pápa 1991-ben Namur püspökévé, majd XVI. Benedek pápa 2010-ben brüsszeli érsekké nevezte ki.
Elsősorban metafizikával és filozófiai etikával foglalkozik, a kortárs filozófiák hatását vizsgálja a teológiai irányzatokra – hangzott el.

Lelki fájdalomcsillapító
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte: Kányádi Sándor évtizedek óta töretlen sikerének titka többek között abban rejlik, hogy olyan nyelvet beszél, amelyet mindenki ért. A legbonyolultabb pszichológiai, filozófiai problémákról is olyan szavakkal szól, amelyek rögtön hatnak, „mint egy jó lelki fájdalomcsillapító”.
A költő élő lelkiismeretünk – fogalmazott –, még ha az utóbbi időben erről a legtöbben meg is feledkeztek. Kányádi Sándor pedig mindent elkövet, hogy ezt a felejtési folyamatot visszafordítsa – tette hozzá. Szentmártoni János kitért arra is: Kányádi Sándor szószólója annak, hogy a verset „szabadítsuk ki Gutenberg börtönéből”, hogy az újra szabadon, szájról szájra szálljon, minél nagyobb közönség szívéig eljutva.
„Több mint fél évszázadon keresztül nevelt minket az emberhez méltó életre, és ezért nem lehetünk eléggé hálásak neki" – mondta az írószövetség elnöke a nyolcvanhatodik születésnapját ünneplő költőt méltatva.