Domokos Géza munkásságáról, valamint a román titkosszolgálat róla készített megfigyelési aktáiról volt szó egyebek mellett azon a konferencián, amelyet a romániai Kriterion Kiadó alapításának negyvenötödik évfordulója alkalmából szerveztek Bukarestben.

A kisebbségi kiadó
A Balassi Intézet bukaresti központja által szervezett konferencián a kiadó egykori munkatársai találkoztak egymással. Előbb egy tudományos konferenciát tartottak, amelynek központi témája az 1928-ban született és 2007-ben elhunyt Domokos Géza kiadóvezetői szerepe, illetve a Kriterion működése volt.
Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész ismertette azt a politikai és társadalmi környezetet, amelyben 1970 elején elkezdte működését a kiadó. A történész szerint 1968-ban vetődött fel először egy romániai kisebbségi kiadó megalapításának gondolata azon a találkozón, amelyen a romániai magyar és a német kisebbség elitje találkozott az akkori román kommunista vezetőséggel.

A Securiatate figyelme

Lőrincz D. József a Kriterion az egykori Securitate tükrében címmel tartott előadást. Az előadó elmondta, hogy az eddig ismert dokumentumok szerint a Securitatét Domokos Géza esetében is szinte kizárólag a kisebbségpolitikához való viszonya érdekelte, a kommunizmusra vonatkozó kritikái egyáltalán. Ez így volt addig, amíg a titkosszolgálat tudomására jutott, hogy olyan rendszerellenes románokkal szolidarizál, mint Mircea Dinescu román költő.

Domokos Géza, felhasználva a funkciója adta lehetőségeket, olyan informális hálózatot szervezett a romániai magyar értelmiségiek körében, amely a titkosszolgálat figyelmét sem kerülte el. A Securitate úgy értelmezte, hogy ezt irredenta és nacionalista nézetek népszerűsítésére használja fel, és idővel a különböző rendezvények betiltásával, illetve a megfigyelés szigorításával próbálták korlátozni ebben a tevékenységében.
A Securitate a kiadói tevékenységét is bírálta az idén kutatók birtokába került legújabb megfigyelési akták szerint. Szóvá tették, hogy igyekszik a két világháború közötti, a Securiatate által nacionalistának tartott magyar szerzők munkáit kiadni, akárcsak erdélyi magyar középkori írók munkáit. 1975-ben született róla az első megfigyelési jelentés, majd 1979-től szinte minden évben részletes elemzést készítettek róla. Ezekben egyebek mellett úgy jellemezték, hogy okos, ravasz, óvatos, konok, makacs ember volt, aki maximálisan kihasználta az intézményi adottságokat. Domokos Géza kényes témákat is felvetett tárgyalásain a kommunista párt vezetőivel.

Kilenc nyelven
Bartha Katalin Ágnes a Kriterion tevékenységéről tartott előadást. Az általa ismertetett adatok szerint a rendszerváltozás előtt kilenc nyelven adott ki könyveket, a többségét magyarul. A kiadónál 1987 könyv magyarul, 623 németül, 206 szerbül, 154 ukránul, 151 románul, 53 jiddisül, 27 szlovákul jelent meg.
H. Szabó Gyula, a Kriterion jelenlegi igazgatója elmondta, hogy Domokos Géza nagyszerű, nyílt, tiszta ember volt, jó emberismerő. Belülről próbálta javítani a rendszert, nem volt pártfunkciója, hiszen nem érdekelte a hatalom, és felmérte, hogy a kiadóvezetői pozícióból tehet a legtöbbet a romániai magyarságért.
A Kriterion egyik titka volt az önállósága, de az is nagyon előnyös volt, hogy Bukarestben működött. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb könyvek 1977 és 1983 között jelentek meg. A Kriterion közepes méretű kiadó volt az akkori romániai kiadók között. Hozzátette: a hatalom szemében a fontosságát az határozta meg, hogy német valutát szerzett a német nyelvű könyvekkel, ami a román állam számára fontos volt. A ma Kolozsváron működő Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó, és pár fős szerkesztőséget működtet.