Elhunyt Günter Grass
Hétfő reggel, nyolcvanhét éves korában egy lübecki klinikán elhunyt a kortárs német irodalom egyik legjelentősebb képviselője, Günter Grass. Az író halálhírét műveinek gondozója, a Steidl Kiadó jelentette be.
A Szentlélek és Hitler között
Grass 1927. október 16-án született a lengyelországi Gdanskban, a családja rendkívül szerény körülmények között élt. Életrajzírója, Michael Jürgs ezekkel a szavakkal jellemezte azt a környezetet, amelyben az író első éveit töltötte: „Gyermekkor a Szentlélek és Hitler között”. Hogy ez mennyire igaz, azt mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy Grass tizenhét éves korában csatlakozott a Hitlerjugendhez, később a Waffen-SS tagja lett. Erről először 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezt az időszakot dolgozza fel a Hagymahántás közben című 2006-os kötete. Műveiből kiderül, hogy nem volt sem náci, sem ellenzéki, a háború után, az amerikai hadifogoly-táborban, Bajorországban kezdett szembenézni a fasiszta szörnyűséggel. „Versei, drámái és regényei új aspektusból mutatják be a nemzetiszocializmust, mint a 20. század botrányát, valamint a felejtés és a bűn témáját
1956-ban jelent meg első verseskötete A széltyúkok előnyei (Die Vorzüge der Windhühner) címmel, melyet saját grafikáival illusztrált. Ugyanebben az évben rendezte első kiállítását plasztikáiból és grafikáiból Stuttgartban, majd Berlin-Tempelhofban. 1957-ben mutatták be első két felvonásos színdarabját, Árvíz (Hochwasser) címmel. 1958-ban a Gruppe 47 díjjal tüntették ki a még befejezetlen Bádogdob részleteiért.
A bádogdobot azonban sokan obszcénnek és istenkáromlónak minősítették, Bréma városa vissza is vonta az írónak megítélt kitüntetést. A regénynek két folytatása készült (Macska és egér, Kutyaévek), így állt össze a Danzig-trilógia. A bádogdobból 1979-ben film is készült, amit Cannes-ban Arany Pálmával, Los Angelesben pedig a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscarral díjaztak.
Grass 1999-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint azért, mert „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be.”
Tavaly januárban Grass bejelentette, hogy lezárta regényírói munkásságát. 2014 januárjában a Passauer Neue Presse című lapban megjelenő interjúban Grass azt mondta: „Nyolcvanhat éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt”. Az író akkor elmondta, hogy a kutatómunka egy regény megírása előtt öt-hat évig tart, és az egészségi állapota miatt nem tud ilyen hosszú időre előre tervezni.
Legutóbbi prózai munkája, A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok (Eintagsfliegen) című verseskötet pedig 2012-ben.
Az értelmiség felelőssége
Irodalmi munkássága és a művészi tevékenység mellett a politikában is aktív volt. Baloldali értelmiségiként a Német Szociáldemokrata Pártot támogatta, többször is részt vett a párt országos választási kampányában
Szenvedélyes politikai moralistaként politikai nézeteivel gyakran botrányt keltett: a két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen, felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen. A német irodalmi életben azonban szokatlan, hogy egy író, politikai, közéleti szerepet vállaljon, de Grass úgy vélte, hogy értelmiségiként felelősséget visel a közösség ügyeiért.
Grass az utóbbi években a Lübeck melletti Behlendorfban lakott, egy közelebbről meg nem nevezett fertőzésben hunyt el hétfőn. Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata német külügyminiszter mély megrendülését fejezte ki Grass halálának hírére.
A Szentlélek és Hitler között
Grass 1927. október 16-án született a lengyelországi Gdanskban, a családja rendkívül szerény körülmények között élt. Életrajzírója, Michael Jürgs ezekkel a szavakkal jellemezte azt a környezetet, amelyben az író első éveit töltötte: „Gyermekkor a Szentlélek és Hitler között”. Hogy ez mennyire igaz, azt mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy Grass tizenhét éves korában csatlakozott a Hitlerjugendhez, később a Waffen-SS tagja lett. Erről először 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezt az időszakot dolgozza fel a Hagymahántás közben című 2006-os kötete. Műveiből kiderül, hogy nem volt sem náci, sem ellenzéki, a háború után, az amerikai hadifogoly-táborban, Bajorországban kezdett szembenézni a fasiszta szörnyűséggel. „Versei, drámái és regényei új aspektusból mutatják be a nemzetiszocializmust, mint a 20. század botrányát, valamint a felejtés és a bűn témáját
” – olvasható a Wikipédián. 1946-os szabadulása után földmunkásként, káliumbányászként és dzsessz-zenészként dolgozott. 1948-tól négy évig a Düsseldorfi Művészeti Akadémián szobrászatot és grafikát tanult, 1953-55 között a Nyugat-Berlini Művészeti Főiskolán grafikát és szobrászatot hallgatott.
Díjak és kritikák1956-ban jelent meg első verseskötete A széltyúkok előnyei (Die Vorzüge der Windhühner) címmel, melyet saját grafikáival illusztrált. Ugyanebben az évben rendezte első kiállítását plasztikáiból és grafikáiból Stuttgartban, majd Berlin-Tempelhofban. 1957-ben mutatták be első két felvonásos színdarabját, Árvíz (Hochwasser) címmel. 1958-ban a Gruppe 47 díjjal tüntették ki a még befejezetlen Bádogdob részleteiért.
A bádogdobot azonban sokan obszcénnek és istenkáromlónak minősítették, Bréma városa vissza is vonta az írónak megítélt kitüntetést. A regénynek két folytatása készült (Macska és egér, Kutyaévek), így állt össze a Danzig-trilógia. A bádogdobból 1979-ben film is készült, amit Cannes-ban Arany Pálmával, Los Angelesben pedig a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscarral díjaztak.
Grass 1999-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint azért, mert „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be.”
Tavaly januárban Grass bejelentette, hogy lezárta regényírói munkásságát. 2014 januárjában a Passauer Neue Presse című lapban megjelenő interjúban Grass azt mondta: „Nyolcvanhat éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt”. Az író akkor elmondta, hogy a kutatómunka egy regény megírása előtt öt-hat évig tart, és az egészségi állapota miatt nem tud ilyen hosszú időre előre tervezni.
Legutóbbi prózai munkája, A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok (Eintagsfliegen) című verseskötet pedig 2012-ben.
Az értelmiség felelőssége
Irodalmi munkássága és a művészi tevékenység mellett a politikában is aktív volt. Baloldali értelmiségiként a Német Szociáldemokrata Pártot támogatta, többször is részt vett a párt országos választási kampányában
Szenvedélyes politikai moralistaként politikai nézeteivel gyakran botrányt keltett: a két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen, felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen. A német irodalmi életben azonban szokatlan, hogy egy író, politikai, közéleti szerepet vállaljon, de Grass úgy vélte, hogy értelmiségiként felelősséget visel a közösség ügyeiért.
Grass az utóbbi években a Lübeck melletti Behlendorfban lakott, egy közelebbről meg nem nevezett fertőzésben hunyt el hétfőn. Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata német külügyminiszter mély megrendülését fejezte ki Grass halálának hírére.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból