Elhunyt Günter Grass

Hétfő reggel, nyolcvanhét éves korában egy lübecki klinikán elhunyt a kortárs német irodalom egyik legjelentősebb képviselője, Günter Grass. Az író halálhírét műveinek gondozója, a Steidl Kiadó jelentette be.

A Szentlélek és Hitler között

Grass 1927. október 16-án született a lengyelországi Gdanskban, a családja rendkívül szerény körülmények között élt. Életrajzírója, Michael Jürgs ezekkel a szavakkal jellemezte azt a környezetet, amelyben az író első éveit töltötte: „Gyermekkor a Szentlélek és Hitler között”. Hogy ez mennyire igaz, azt mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy Grass tizenhét éves korában csatlakozott a Hitlerjugendhez, később a Waffen-SS tagja lett. Erről először 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezt az időszakot dolgozza fel a Hagymahántás közben című 2006-os kötete. Műveiből kiderül, hogy nem volt sem náci, sem ellenzéki, a háború után, az amerikai hadifogoly-táborban, Bajorországban kezdett szembenézni a fasiszta szörnyűséggel. „Versei, drámái és regényei új aspektusból mutatják be a nemzetiszocializmust, mint a 20. század botrányát, valamint a felejtés és a bűn témáját 

” – olvasható a Wikipédián. 1946-os szabadulása után földmunkásként, káliumbányászként és dzsessz-zenészként dolgozott. 1948-tól négy évig a Düsseldorfi Művészeti Akadémián szobrászatot és grafikát tanult, 1953-55 között a Nyugat-Berlini Művészeti Főiskolán grafikát és szobrászatot hallgatott.

Díjak és kritikák
1956-ban jelent meg első verseskötete A széltyúkok előnyei (Die Vorzüge der Windhühner) címmel, melyet saját grafikáival illusztrált. Ugyanebben az évben rendezte első kiállítását plasztikáiból és grafikáiból Stuttgartban, majd Berlin-Tempelhofban. 1957-ben mutatták be első két felvonásos színdarabját, Árvíz (Hochwasser) címmel. 1958-ban a Gruppe 47 díjjal tüntették ki a még befejezetlen Bádogdob részleteiért.
A bádogdobot azonban sokan obszcénnek és istenkáromlónak minősítették, Bréma városa vissza is vonta az írónak megítélt kitüntetést. A regénynek két folytatása készült (Macska és egér, Kutyaévek), így állt össze a Danzig-trilógia. A bádogdobból 1979-ben film is készült, amit Cannes-ban Arany Pálmával, Los Angelesben pedig a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscarral díjaztak.
Grass 1999-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint azért, mert „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be.”
Tavaly januárban Grass bejelentette, hogy lezárta regényírói munkásságát. 2014 januárjában a Passauer Neue Presse című lapban megjelenő interjúban Grass azt mondta: „Nyolcvanhat éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt”. Az író akkor elmondta, hogy a kutatómunka egy regény megírása előtt öt-hat évig tart, és az egészségi állapota miatt nem tud ilyen hosszú időre előre tervezni.
Legutóbbi prózai munkája, A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok (Eintagsfliegen) című verseskötet pedig 2012-ben.

Az értelmiség felelőssége

Irodalmi munkássága és a művészi tevékenység mellett a politikában is aktív volt. Baloldali értelmiségiként a Német Szociáldemokrata Pártot támogatta, többször is részt vett a párt országos választási kampányában
Szenvedélyes politikai moralistaként politikai nézeteivel gyakran botrányt keltett: a két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen, felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen. A német irodalmi életben azonban szokatlan, hogy egy író, politikai, közéleti szerepet vállaljon, de Grass úgy vélte, hogy értelmiségiként felelősséget visel a közösség ügyeiért.
Grass az utóbbi években a Lübeck melletti Behlendorfban lakott, egy közelebbről meg nem nevezett fertőzésben hunyt el hétfőn. Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata német külügyminiszter mély megrendülését fejezte ki Grass halálának hírére.