Egy hét múlva kezdődik az a kétnapos balatonfüredi konferencia, amelyen Jókai Mór munkásságát elemzik irodalmárok, egyetemi tanárok és a Jókai-kutatás legújabb eredményei is terítékre kerülnek majd.

Vendégszövegek, irodalmi utalások
A 2005-ben indult fórum célja, hogy újragondolja Jókai Mór szerepét az irodalmi- és a sajtónyilvánosság történetében.  A kollokvium előadói egyebek mellett arra keresik a választ, hogy mi a szerepe a vendégszövegeknek és az irodalmi utalásoknak a Jókai-regényekben, az előadásokat követően pedig lesz lehetőség a vélemények ütköztetésére is. A konferencián a szervező Károli Gáspár Református Egyetemen, valamint a Tempevölgy folyóiraton kívül a Magyar Tudományos Akadémia és négy egyetem képviselteti magát, s tizenhat előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint a konferencia azt hivatott előkészíteni, hogy a Jókaival kapcsolatos kutatások legújabb eredményei beépülhessenek a tanárképzésbe, később pedig eljussanak a szélesebb nyilvánossághoz.
Jókai saját korának talán „legmédiaérzékenyebb” írója volt. Mindent tudott a tömegmédia működéséről: újságíró, tárcaregényíró, lapszerkesztő és lapkiadó volt.  Az író egyszerre sokféle közönséghez beszélt úgy, hogy írásaiban mindenki találjon olyat, ami neki szól. A kutatókat ma talán ez érdekli a leginkább, a füredi tanácskozáson is számos előadás foglalkozik majd ezzel a kérdéssel.     
A konferencián a Jókai-kutatás legnagyobb szaktekintélye, a Herder-díjas Fried István professzor is előad majd, mellette ott lesznek a legfiatalabb Jókai-kutatók is.

Mór és Lőr
A későbbi írófejedelmet Jókay Móricz néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi Sándor noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. Március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.
A konferenciát azért éppen Balatonfüred ad majd otthont, mert Jókai Mór 1857. évi első balatoni útját követően gyakran Füreden töltötte a nyár egy részét. 1867-ben telket vásárolt a fürdőhelyen és tágas, kényelmes nyaralót építtetett. 1870-től mintegy húsz éven át Füredre költözött le családjával a nyári idényre. A Balaton-parti „Senki szigetén” a táj ihletésében kiemelkedő művei sorát írta: Az arany ember, a Fekete gyémántok, a Szegénység útja, a Damokosok, a Három márványfej című regényeit, illetve elbeszéléseket, regéket és a fürdőváros életével kapcsolatos cikkeket a fővárosi lapok számára. Füredi alkotói korszakát „költészete arany kora”-ként tartja számon az utókor.

Hódolat az írófejedelemnek
A fürdőváros központjában álló villája 1954 óta irodalmi emlékmúzeum. A látogatók az enteriőrök révén felidézhetik azt a tárgyi és szellemi miliőt, amelyben élt Jókai és családja Füreden és fogadták az írófejedelemnek hódoló vendégeiket.
A villa „szentélyében”, a dolgozószobában láthatók azok az eszközök, s tárgyak, amelyek Jókai kedvteléseiről tanúskodnak: a nevezetes távcső, botgyűjteményének jeles darabjai, különféle ásványok és csigák híres kollekciójából. Felesége, Laborfalvy Róza színésznő múltját idézik színpadi kellékei és egyéb relikviái. A villában nyaraló családtagokra – köztük Jókai Rózára, a későbbi Feszty Árpádnéra – festmények, fotók, és más dokumentumok utalnak.