Minden iskolába minden lehetséges tankönyvet határidőre kiszállítottunk – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Arany László Tamás, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A tankönyvellátásért felelős vállalat vezetője szerint, ha volt is késedelem, az a kiadók hibájából fakadt, amelyek határidőre nem szállították le kiadványaikat a társaságnak. Pintér Balázs interjújából az is kiderül, hogy a Könyvtárellátó a tavalyi sok alvállalkozóhoz képest jelentősen csökkentette a tankönyvterjesztésben részt vevő szereplők számát, így ellenőrzöttebbé, gördülékenyebbé vált a folyamat. A cél természetesen az – fejtette ki az igazgató –, hogy mérhetetlen szintű minimumra szorítsák le a hibaszázalékot.

Kevés alvállalkozó, kevesebb hiba
A beszélgetés során az újságíró Hegedüs István tankönyvellátásért felelős miniszteri biztost idézve rákérdezett arra, hogy tavaly miért nem sikerült maradéktalanul elvégezni azokat a változtatásokat, amelyeket elterveztek.
Arany László Tamás azzal magyarázta a tavalyi nehézségek és az idei megoldások közötti különbséget, hogy a Könyvtárellátó tanult a tapasztalatokból. – A tankönyvszállítás nagyon sokszereplős játék – fejtette ki az ügyvezető. – Több fél együttműködésén múlik, hogy sikerül-e a feladat végrehajtása. Tavaly a KELLO nagyon sok alvállalkozóval dolgozott együtt, s lehetőség volt arra is, hogy ezek az alvállalkozók további alvállalkozókat vonjanak be. Emiatt a feladat ellenőrzése csorbát szenvedett - magyarázta.
Annak idején abból indult ki a vállalat, hogy a résztvevő szereplők nagyon felkészültek, és a legjobb szándékkal hajtják végre a feladatot. A jó szándékban természetesen nem kételkedik senki, de az kiderült, hogy „a felkészültséggel adott esetben voltak problémák.” Az ügyvezető arra is rámutatott, hogy a sok szereplő együttműködése nehézkes volt. Ezen azonban ebben az évben változtatott a Könyvtárellátó: „Az idén csökkentettük a szereplők számát, és mindössze két vállalkozót vontunk be a csomagolási feladatokra. A kiszállítást pedig egyetlen cégre, a Magyar Postára bíztuk. Ezáltal sokkal ellenőrzöttebb lett az egész folyamat, s ha adott esetben problémák adódtak is, akkor megfelelő volt az információ-áramlás, és tudtuk kezelni a nem várt helyzeteket. A szereplők együttműködését szigorúbbá tettük, a késedelmeket komolyabban szankcionáljuk. De látható volt, hogy az iskolák is sokkal átgondoltabban készítették rendeléseiket. A tavalyihoz képest feleannyi pótrendelést kaptunk.”
Hasonló összefüggésben értelmezte az ügyvezető azt a tényt – amelyről a balliberális sajtó felháborodva cikkezett –, hogy a tankönyvek kiszállításánál rendőröket és közmunkásokat vetettek be. „A tankönyvek iskolába szállítása nagyon fontos feladat, éppen ezért szerintem abban semmi kivetnivaló nincs, hogy aki él és mozog és hadra fogható, az a cél érdekében segít. Kaptunk támogatást többek között a Belügyminisztériumtól. Rendőrök biztosították például a helyszínt, hogy a teherautó le tudjon parkolni az iskola előtt. Sok iskolában gondot jelentett a tankönyvek elhelyezése az átadásig, ezért felsőbb emeletre kellett felvinni a csomagokat. Ebben segítettek a közfoglalkoztatottak, hogy ne a tankönyvfelelősnek vagy a kisdiákoknak kelljen a nagy pakkokat több emelet magasra felcipelni.”  

Lista és szankció
A tankönyvek kiszállításának határidejével kapcsolatban Arany László Tamás leszögezte, a korábbi ígérethez híven, szeptember elsejéig minden iskolába minden lehetséges tankönyvet kiszállított a Könyvtárellátó. Természetesen azokat a könyveket nem tudta eljuttatni az iskolákba, amelyeket a kiadók nem biztosítanak, de a vállalat mindent megtett, illetve most is megtesz azért, hogy a késlekedő kiadók könyvei is a lehető leghamarabb az iskolákba kerüljenek. Az ügyvezető adatai szerint csaknem százhúszezer példány nem érkezett meg a Könyvtárellátó raktáraiba a július 31-i határidőig. Ezeket a könyveket azonban a kiadók folyamatosan pótolták-pótolják, s így most már csak tíz-tizenötezer kötet hiányzik.
Ugyanakkor az ügyvezető utalt arra is, tisztában van azzal, hogy a hiány rendkívül kellemetlen azoknak, akiket érint: „Persze ez a könyvmennyiség is sok önmagában, de ha azt nézzük, hogy összesen tizenkétmillió példányos a tankönyvrendelés, akkor egy ezrelékben határozható meg a mennyiség. Ez kicsi szám, noha akinél hiányzik egy-egy könyv, azt nem vigasztalja. Amint ezek megérkeznek hozzánk, haladéktalanul elküldjük az iskolákba. Szeptember elseje után már több tízezer ilyen könyvet küldtünk ki. Ezek – hangsúlyozom – mind olyanok, amelyeket a kiadók nem biztosítottak nekünk határidőre, s ezért nem tudtuk betenni őket a diákok csomagjába.”
Az interjú során az is kiderült, hogy a Könyvtárellátó nem pusztán a késlekedő kiadók könyveinek gyors kiszállításával törekszik a probléma megoldására, de azzal is, hogy – lehetőségei szerint – komoly nyomást gyakorol a szállításokkal elmaradt kiadókra.
Figyelemfelhívó jelleggel „feketelistát” hozott nyilvánosságra a vállalat, amelynek az ügyvezető szerint lett is eredménye. „Nagyon sok kiadó összekapta magát. Amikor szembesültek azzal, hogy erre a nyilvános listára felkerültek, felgyorsultak az események: bár a határidő előtt akár napokig, hetekig fel sem vették a telefont, akkor már ők kerestek minket, hogy mit tegyenek, s küldték a könyveket.”
Természetesen a nyilvánosságnál komolyabb szankciók lehetőségével is rendelkezik a cég, ám ezek sajnos az idén már nem gyorsíthatják föl a tankönyvkiszállítást.  Arany László Tamás elmondta, hogy a teljes többletlogisztikai költséget, – amit az utólagos szállítás és külön csomagolás jelent – felszámítják a késlekedő kiadóknak, sőt a szerződés szerinti kötbéreket is érvényesíteni fogja a Könyvtárellátó. „Bízom benne, hogy ösztönzőleg fog hatni ez a „listázás” és szankcionálás a kiadókra, hogy a jövőben pontosan és időben szállítsanak nekünk.”

Hibamentes működés
A beszélgetés során arról is szó került, hogy az iskoláknak szeptember 15-ig kell visszajelzést adniuk arról, hogy mely tankönyvcsomagokat adták át és melyeket nem. – Előfordulhat – fogalmazott az ügyvezető –, hogy a diák nem jelent meg az iskolában, ilyenkor a csomagot visszáruzza az intézmény. Előfordulhat az is, hogy valaki nem fizette ki a tankönyvcsomagját, holott díjfizetésre kötelezett. Ebben az esetben az iskola dönthetett úgy, hogy nem adja át a tankönyvcsomagot, mert nem bízik abban, hogy záros határidőn belül rendezve lenne a számla. Ilyen esetekben a tankönyvcsomag nem jutott el a diákhoz. Az ilyen jelenségekre azonban a Könyvtárellátónak nincs hatása.
Az ügyvezető befejezésül hangsúlyozta, hogy bár a tankönyvellátás logikájából adódóan nagyon rövid határidőn belül nagyon nagy mennyiségű könyvet kellett leszállítania a vállalatnak, mégis hibamentes működésre törekednek.  

Mivel a feladat évről évre ismétlődik, mindig van lehetőség arra, hogy az elmúlt szezon tapasztalatait feldolgozzák, és a hibákat javítsák. Arany László Tamás ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a lehető legtöbbet szeretnének javítani a tankönyvellátáson és a lehető legkisebbre szeretnék csökkenteni a hibákat „Olyan rendszer nincs, amelyet ne lehetne mindig jobbá tenni, nem ülhetünk a babérjainkon, hogy minden jól sikerült. Még finomabbá, még pontosabbá szeretnénk tenni a szállításokat, megvizsgáljuk, hol tudunk olyan ellenőrzési pontokat betenni még a rendszerbe, amelyek a nulla közelébe csökkentenék a hibaszázalékot. A cél a nulla hiba – erre minden normálisan működő vállalkozás törekszik –, de ha már szinte mérhetetlen arányú lesz a hibaszázalék, azzal is elégedettek lehetünk.”