Az irodalmi Nobel-díj idei jelöltjeit természetesen ugyanolyan titok övezi, mint eddig bármikor. A rendkívüli elismerésről döntő bizottság a lehető legnagyobb titokban tartja munkájának minden részletét. Nem, hogy a díjazottról, még a jelöltekről sem lehet semmit előre tudni, mi több, még azokat a szempontokat sem osztja meg a svéd akadémia a nyilvánossággal, amelyeknek alapján mérlegelni fog.
Persze a nagy titkolózás ellenére évről évre elindulnak a találgatások, vajon ki veheti át ebben az esztendőben a legnagyobb irodalmi elismerést. És bár az októberi díjátadó még mesze van, azért annyira nincs távol, hogy ne volna érdemes találgatni.

Fogadjunk, hogy Murakami!

A Ladbrokes fogadóiroda évről évre lehetővé teszi, hogy irodalmi tippjeinket tétté változtassuk. A szóba jöhető írók nevéhez oddszokat rendel, azaz megmondja, hányszorosát adja vissza a tétnek, ha bejön a fogadó tippje. Ebből pedig kiderül, hogy kit tart legesélyesebbnek, és kit tart teljességgel esélytelennek a fogadóiroda.

Hogy miféle módszerrel dolgoznak a Ladbrokes bukmékerei, az majdnem akkora titok, mint az akadémiai döntés, ám az tény, hogy érdemes figyelni rájuk. 2006 óta ugyanis négyszer találták el a befutót. 2006-ban Orhan Pamuk, 2008-ban Jean-Marie Gustave Le Clézio, 2009-ben Herta Müller és 2011-ben Tomas Tranströmer is a legnagyobb esélyesként nyerte el a díjat.
Igaz a fogadóiroda sem tud mindent. 2013-ban például Haruki Murakami japán írót tartották a legesélyesebbnek. és csak háromszorosát fizette volna az iroda, ha végül őt hirdetik ki díjazottnak.  Helyette azonban a kanadai Alice Munro kapta az elismerést. 2012-ben ugyancsak Murakami esélyeit gondolták a legnagyobbnak. Akkor hét az egyhez lehetett Murakamira fogadni, ám a Svéd Akadémia végül a kínai Mo Jennek adta az elismerést.

Viszont tény, hogy a Ladbrokes emberei kitartóak, és az, hogy kétszer nem jött be a tippjük, nem tántorítja el őket attól, hogy harmadszor is rá fogadjanak. A most nyilvánosságra került oddszok szerint ugyanis a fogadóiroda ismét azt feltételezi, hogy a japán íróé lesz az irodalmi Nobel-díj. A brit fogadóirodánál ötszörös szorzóval fizetik ki a téteket, és ez – ebben a pillanatban – a legalacsonyabb szorzó az irodalmi Nobel-díj esélyesei között.

A Norvég erdő és a 1Q84 szerzője azonban eddig mindig lemaradt a legrangosabb irodalmi kitüntetésről. Az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva tehát feltételezhetjük: Murakami idén sem lesz Nobel-díjas.    

Két afrikai alkotó
Természetesen a Ladbrokes bukmékerei sem képzelik azt, hogy Murakami az egyetlen esélyes. Hatszoros szorzót adnak, és ezzel a második helyre sorolják a kimondhatatlan nevű Ngũgĩ wa Thiong’o kenyai írót. Bár Magyarországon kevesen fogadnának, a nálunk szinte teljesen ismeretlen afrikai szerzőre, azért irodalmi berkekben fontos alkotónak tartják. A hetvenhat éves Thiong’o Kenyában született, és jó néhány esztendős száműzetés után 2004-ben tértetett vissza hazájába. Két évtizedes emigrációja alatt angolul, ma már inkább kikuju nyelven alkot. Témái a gyarmati világból kilábaló, a modern életvitel nehézségeivel szembesülő afrikai társadalmak problémái.
Magyarul három könyve jelent meg. A Búcsú az éjtől 1971-ben, az Egy szem búza 1979-ben és egy novella az Égtájakban 1979-ben Egy ember a wabenzi törzsből címmel.
Az esélyesek között, érdekes módon, akad másik afrikai is. A Ladbrokes a befizetett összeg 10-szeresét adná vissza annak, aki Ásszija Dzsebár algériai íróra fogadna. Ezzel a feminista nézeteiről is híres Dzsebár a harmadik legesélyesebb jelölt. Észak-Afrika egyik legjelentősebb írójának tartott hölgyre azonban a magyar olvasók közül még kevesebben mernének tétet tenni, hiszen tőle még egy árva sort sem olvashattunk. Témái egyébként Thiong’o felvetéseihez hasonlóak, ám az észak-afrikai alkotónak az algériai nők gondjairól is megvan a maga véleménye. És ezt persze meg is szokta írni…
A hölgy 2006 óta a Francia Akadémia tagja, a New York Egyetemen tanít irodalmat.

Magyar jelölt a listán
És természetesen az első három mögött is akad néhány esélyes. A negyedik helyen mindjárt hárman osztoznak, hiszen Ladbrokes tizenkétszeres pénzt fizet annak, aki Szvetlana Alekszijevics fehérorosz íróra, Jon Fosse norvég regény- és drámaíróra, vagy Joyce Carol Oates amerikai írónőre fogadna.
Mindhárman kiváló szerzők.
Szvetlana Alekszijevics tavaly megkapta a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíját. Leginkább az érdekli, hogy a nagy világeseményeket miképpen élik meg a hétköznapi emberek. Az 1979-1989-es afganisztáni háborút feldolgozó - magyarul Fiúk cinkkoporsóban címmel megjelent - kötetéhez például több mint ötszáz mélyinterjút készített háborús veteránokkal és az elesett katonák hozzátartozóival. Ugyancsak interjúk alapján készült másik magyarul is megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog című munka, amelyet a Vörös Hadseregben harcolt nőkről írt.
A norvég irodalom egyik legnagyobb hatású kortárs alkotója, Jon Fosse ugyancsak jól ismert szerző Magyarországon. Melankólia című regénye a feltörekvő északi irodalom egyik meghatározó műve, istenről, művészetről, elmúlásról, emberek közti viszonyokról. A 75 éves Joyce Carol Oates pedig az egyik legfontosabb kortárs amerikai író, elemzők szerint ő az amerikai munkásosztály hangja. Számos regénye megjelent magyarul is, kedvelt, olvasott szerző. Oates anyja egyébként magyar származású, s így, az ő győzelme esetén kicsit a miénk is lenne a Nobel-díj.

Persze sokkal inkább a miénk lenne, ha egy ízig-vérig magyar író kapná meg a díjat. Nádas Péter neve évről évre fölmerül, ám sajnos a Kossuth-díjas magyar író nincs a legesélyesebbek között. A Ladbrokes húszsoros oddsszal számít rá.

De ettől még akár ő is lehet az idei díjazott...