Az eredeti tervektől eltérően június 4-e helyett már harmadikán felavatta Karim Maszimov kazah miniszterelnök, Fazekas Sándor agrárminiszter és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes Abaj Kunanbajev kazah költő szobrát a városligeti Asztana sétányon.
Mivel a legtöbb olvasónk nyilván keveset tud Abaj Kunanbajevről, összeszedtük a legfontosabb tényeket a kazah költőről.

1. A bronz mellszobrot Nurszultan Nazarbajev elnök döntésének megfelelően a kazah állam ajándékozta a fővárosi önkormányzatnak, hogy a Kazahsztán fővárosának nevét viselő sétánynak legyen némi kazah vonatkozása.

2. Kunanbajev 1845-ben született és 1904-ben halt meg.

3. Nevét régebbi magyar fordításokban így írták: Kunanbajuli. A változat nem elírás, mert teljes neve ez: Ibrahim Kunanbajev Kunanbajuli. Az Abaj név viszont nem hivatalos neve Kunanbajevnek.  Az anyakönyvezhető Ibrahim helyett szülei – illetve később mindenki – az akkoriban nem anyakönyvezhető, kazah Abaj néven szólította, ami azt jelenti, „gondos”.

4. Kora romantikus eszméihez híven, műveiben igyekezett visszanyúlni a kazahok török eredetéhez, fellépett az egyre erősödő orosz nyomás ellen, például úgy is, hogy a cirill betűk helyett az arab írást részesítette előnyben.

5. Kunanbajev a kazah népi irodalom első gyűjtője és lejegyzője volt, de maga is írt verseket, prózákat, és fordítóként is sokat tett a kazah műveltségért. Ő fordította kazahra Goethe, Puskin, Lermontov és Byron műveit.

6. Kunanbajevet tekintik az írott kazak irodalom, a kazak irodalmi nyelv megteremtőjének, akinek költészete meghatározta a kazak irodalom további irányát.

7. Legjelentősebb alkotása a „Szavak könyve”, mely verseket és prózai szövegeket tartalmaz.

8. Ökrösné Bartha Júlia néprajzkutató egy kazah irodalmi antológia előszavában ezt írja róla: személyes példáján mutatta, hogy a mások által lenézett, isten háta mögöttinek kiáltott táj, a Tien-san zord hegyei, a félsivataggá vált puszta fiai is alkotnak értéket. De más mértékkel mérnek. Szilaj természetűek, nehéz őket betörni, térdre kényszeríteni pedig lehetetlen, rossz néven veszik, ha fürkészik titkaikat, de ha őszinte érdeklődést tapasztalnak, megmutatják magukat. Ez nem a csillogó szalonok elegáns költészete, hanem a jurták puha melegéé, a férfias erőé, az egyes jellemé.

9. Az 1995-ös év az UNESCO javaslatára Abaj-év volt.

10. Magyarul három verse jelent meg A puszta fiai című, kazak irodalmi antológiában, Körmendi Lajos műfordításkötetében. A könyvet a Karcagon működő Barbaricum Könyvműhely adta ki.

A vers szavak királya

A vers szavak királya, szavak java,
Helyére kerül mindegyik darabja.
Könnyed nyelvezetű, szívmelengető,
Egyformán csiszolt mindegyik oldala.
 
Ha mocsok akad bizonyos szavakban,
Az a költő szánalmas és tudatlan.
Sok versmondó és hallgató nem érti
A szót, a verset, hisz pallérozatlan.
 
Szép verseket mindenki tud vitatni,
Ha remek is, és sokat képes adni.
Belül arany, kívül ezüst szavak javát
Melyik kazakfi képes összerakni?
 
Tudatlanul ne kérkedj
Tudatlanul ne kérkedj,
Ne hidd nagynak személyed,
Ne örülj szenvedélynek.
Oktalanul ne nevess,
Őt dologtól óvakodj,
Öt dologra törekedj.
Ha méltón akarsz élni,
Vágyaid, életed előtted,
S ha már nem tudsz remélni,
Pletyka, hazugság, nagyzolás,
Tunyaság, léha prédálás. -
Ez öt rossztól kell félni.
Cél, kitartás, eszme egy,
Mérték, irgalom - gondold meg,
Öt vezérelv segít élni.
 
Embereknek ne higgy, bárhogy dicsérnek
Embereknek ne higgy, bárhogy dicsérnek,
Képmutatásukkal csak megtévesztenek.
Magadban bízz, magadat húzd a bajból,
Segítőd a munkád, használd eszedet.
 
Hiszékeny ne légy, mért áltatnád magad,
Baj, ha dicséret, hízelgés elragad.
Másokkal együtt csak becsapjátok egymást,
Hát kell neked kergetni délibábokat?
 
Ha bánat emészt, magadat ne add meg,
Rádtörő szenvedélynek soha ne engedj.
Szállj magadba, szíved mélyéig merülj,
Mit ott találsz, az a kincs, csak az tartsd meg.