A Washington Post nemrégiben közzétett riportja rávilágított arra, hogy az egyik vezető mesterséges intelligenciával foglalkozó cég titokban hatalmas mennyiségű fizikai könyvet digitalizált chatbot-fejlesztési célokra, miközben jogi viták és szerzői jogi perek zajlanak a háttérben.

A dokumentumokból kiderül, hogy az amerikai Anthropic nevű AI-startup 2024 elején elindította úgynevezett „Projekt Panama” nevű kezdeményezését, amelynek célja volt „a könyvek világának digitalizálása.” A végrehajtás során több millió kötet fizikai példányait vásárolták meg, levágták a gerincüket, majd beszkennelték a lapokat, hogy ezekkel tanítsák Claude nevű chatbotjukat.

A projektet eredetileg titokban tartották, de a részletek egy szerzői jogi perben nyilvánosságra került bírósági iratokból kiderültek. A cég – amelyet befektetők 183 milliárd dollárra értékeltek – végül 1,5 milliárd dolláros peren kívüli egyezséget kötött szerzőkkel és kiadókkal, anélkül, hogy elismerte volna a jogsértést.

A dokumentumok arra is utalnak, hogy más tech-óriások, köztük Meta, Google és OpenAI is mindent igyekeztek megszerezni a könyvek világából, akár jogi kockázat vállalásával is, mert úgy vélik, hogy a könyvek „tanító értéke” elengedhetetlen a generatív AI-modellek fejlesztéséhez.

A viták középpontjában az áll, hogy mennyire jogszerű és etikus a szerzői joggal védett anyagok ilyen célú felhasználása AI-képzéshez. Egyes bírók – részben az „átalakító jellegű” használat elméletére hivatkozva – már kimondták, hogy az AI-modellek képzése során történő felhasználás bizonyos körülmények között jogi értelemben korrekt eljárásnak tekinthető, de mások szerint a kérdés jogilag továbbra sem tisztázott, és a kreatív közösségből sokan erősen kritizálják a gyakorlatot.

Ez a fejlemény nemcsak az AI-kutatás etikai és jogi kereteit feszegeti, hanem arra is rámutat: a nyomtatott könyvek, a kulturális örökség és a szerzői jog ma is kulcsfontosságú tényezők a digitális korszak egyik leggyorsabban fejlődő technológiájában.