Bródy János kicsiknek és nagyobbaknak írt dalszövegei legtöbbünkben Halász Judit hangján szólalnak meg, hiszen ő keltette életre, pontosabban emelte ki a papírlapok közül e ritmusos, fülbemászó szövegeket, és több mint ötven éve vele énekeltük/énekeljük azokat.

Az akkori gyerekek mára felnőttek; szülőként és nagyszülőként ülnek már a nézőtereken, talán némi nosztalgiával és talán azzal az örömmel is, milyen jó, hogy néhány dolog változatlan marad.

A Móra Könyvkiadó nemrégiben megjelent válogatása 50 dalt, „a ritmusos költemények legjavát” gyűjtötte egybe, Káposztás Judit különleges hangulatú illusztrációival kiegészítve.

Kép forrása

A szerzemények nagy részében szinte elválaszthatatlanul forrt össze a dallam és a szöveg az idők során. Ennél fogva a könyv olvasása különleges élményt nyújt, és segít abban, hogy alaposabban elmélyedjünk a szövegben, rácsodálkozva egy-két eddig esetleg figyelmen kívül hagyott részletre is.

Bródy János gyerekeknek íródott szerzeményeiből 1998-ban jelent meg gyűjteményes kötet; ehhez képest a mostani kiadvány az eddigi legteljesebb, mely tartalmazza a 98 óta született szövegeket is.

A kötetben szereplő versek nagy részét Halász Judit 1973-as Kép a tükörben, illetve az 1986-os Boldog születésnapot! című albumokról ismerhette meg a közönség. Az előbbi volt az első közös lemez; ekkortól datálódik a két művész, a Kossuth és Liszt Ferenc-díjas énekes, zeneszerző, szövegíró, valamint a Kossuth – és Jászai Mari- díjas színésznő, énekesnő együttműködése. 

A versek egy része olyan klasszikus, amit aligha akad olyan ember, aki ne ismerne, (Micimackó, Boldog születésnapot), köztük izgalmas színfoltként tűnik fel a könyvben néhány kevésbé közismert szöveg.

A szövegek sokféle témát járnak körül: találkozunk bennünk mesehősökkel (Micimackó és Barátai, A kis herceg, Csudálatos Mary), de olvashatunk családi kapcsolatokról, az azokból adódó örömökről és konfliktusokról (Hívd a nagymamát, A középső fiú, Testvérek között), érzésekről, hangulatokról. A játékosság, a humor a versek nagy részében kiemelt szerephez jut, de a könnyed vidámság mellett egyes versek fájdalmas témákat is érintenek: veszteségeket, félelmeket. Szomorkásan, de végül feloldozón. (Könnyek országa, Rossz gyerekek, Hívjál, ha elvesztél, Apa, ne menj el)

A versek/dalok egyik titka, mint az igazán jó gyerekverseknek általában, hogy a könnyen érthető, és befogadható, mókás sorok mélyebb gondolatokat és értékeket közvetítenek. 

Olykor már-már filozofikus mondanivalóval. (Semmi sem tökéletes, Régi dal, Mindannyian mások vagyunk, Későre jár)

A szöveget Káposztás Judit lágy vonalú, régimódi ízeket, hangulatokat hordozó rajzai teszik teljessé. A könyv egész tipográfiáját meghatározó kék sokféle árnyalatával, melyek e kékségen keresztül mintha csak egy régi álmot csalogatnának elő.