Napjainkban úgy vélem, kevesen vezetnek már olvasási naplót. Azaz olyan memoárt, melyben gondosan feljegyeznék az általuk elolvasott könyvek szerzőjét, címét, netán néhány odavetett szót a könyvvel kapcsolatos benyomásaikról. Kár. Legalábbis Ben Myers angol költő, irodalom- és teológia professzor szerint, aki a közelmúltban talált rá 94 évesen elhunyt nagymamája, Nada könyvnaplójára, melyet az idős hölgy 14 éves kora óta vezetett. 

Kép forrása

E krónika nem csupán a szeretett nagyi hajdani olvasási szokásaiba nyújtott bepillantást, de segített abban is, hogy családja mélyebb megértéshez jusson életútjával, személyes élettörténetével kapcsolatban. Hiszen a választott könyvek listája Nada esetében is pontos visszatükröződése az idős hölgy világképében, érdeklődési körében, ízlésében, hangulataiban tetten érhető – egyéni, valamint a ma már történelemnek számító színtereken bekövetkezett eseményekhez köthető - (személyiség)változásainak.

Nada naplójában összesen 1658 cím szerepel, a keresztény irodalomtól kezdve a Monte Cristo grófjáig, illetve – az évtizedeken át töretlen érdeklődésnek örvendő – verseskönyvkötetekig, s az ugyanebbe a kategóriába sorolható, meditációról és jógáról szóló kiadványokig. A listából az is kiderül, hogy Nada egy-egy könyvet nagyjából két héten keresztül olvasott.

„A 94 éves nagymamám 14 éves kora óta vezet egy listát minden könyvről, amit valaha olvasott. Csodálatos archívum ez egy ember elméjéről közel egy évszázadon át. A listán angol, német, szerb és magyar nyelvű könyvek találhatók, amelyek mindegyike olyan nyelven íródott, amelyet Nada beszélt.” – nyilatkozta Myers.

Nada olvasottsága különösen figyelemreméltó, hiszen amellett, hogy egyszerű paraszti családból származott, a történelem viharai miatt az iskoláit sosem fejezhette be. 1943-ban ugyanis, a második világháború idején előrenyomuló orosz hadseregek elől családjával együtt elmenekült Németországból. Így maradt számára az olvasás és a napló, melyben a lista mellett olvashatunk még saját verseket és (többek közt családja meneküléséről szóló) sokszor szinte filozófiai mélységű eszmefuttatásokat. 

„A körülötte zajló pusztítás és háború ellenére Nada mégis megtalálta a módját, hogy gyönyörűen írjon, ami a művészet és a kreativitás gyógyító erejéről tanúskodik” – nyilatkozta Myers.

Egy másik szívmelengető bejegyzésben pedig ezt olvashatjuk: „(Nada) Egy másik világban filozófiát tanult volna az egyetemen.”

Arról, hogy a neves irodalmár pályaválasztásában játszott-e szerepet a nagyi olvasási szeretete – nem tudunk. De Myers elismerő sorai és meleg hangú visszaemlékezése alapján feltehetjük, hogy Nada könyvek iránti tisztelete nem múlt el nyomtalanul.