Tragédia 140
Az ember tragédiája a világirodalomban – A Madách-mű fordításai és fordítói 1862-től napjainkig címmel kiállítás nyílt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban – adta hírül nemrég az MTI. A Magyar Nemzet online felületén feldolgozott cikkben a bevezetőben emlékeztetnek arra is, hogy Madách Imre születésének 200. évfordulója okán egy műfordítói- és életmű konferenciát is tartottak.
A megkerülhetetlen magyar klasszikusról szóló rendezvények sorát tovább gyarapította Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából megszervezett jubileumi tárlat és konferencia. Itt szólalt fel Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki így fogalmazott egy ponton: „2009-ben a The Economist című lap karácsonyi számában Madách művéről azt írták, hogy a legjobb modern parabolája, metaforája az emberi létnek, haladásnak. Pedig voltak versenytársak: Goethe Faustja, Dante Isteni színjátéka, Milton Elveszett paradicsoma – mutatott rá, kiemelve: Madách páratlan tablót állított arról, hogy különböző korokban hogyan gondolkodtak az emberek a haladásról.” A miniszter arról is beszélt, hogy Madách nagysága egyebek mellett abban rejlik, hogy képes volt a modernitás idején összefoglalni azt, hogy az emberiség történetében milyen változásoknak, viszontagságoknak volt kitéve az ember, miközben az emberi természet igazán nem változik. Csák János hozzátette: „Madách Imre közéleti, politikai pályafutása során is összefoglalta azt, hogy a felvilágosodás eszméi és a korábbi eszmék az emberi létről miként alkalmazhatók a saját korára.” Az eseményen szintén felszólalt Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, aki rámutatott: Az ember tragédiáját 113-szor fordították és 216 kiadásban jelent meg. A konferencián Szardar Tagirovszkij, a Tatár Köztársaság Nemzeti Színházának főrendezője, Sidó Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa és Rácz Rita, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának muzeológusa is expozéban beszélt Madách művészeti, irodalomtörténeti jelentőségéről, illetve a kiállításon bemutatták Madách főművének fordításainak első kiadásait a 19. század második felétől napjainkig tartóan.
Egypercesek
Harc a méltóságért és a státuszért a 21. században
Írói naplók a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Hamarosan mozivászonra kerül a Szabó Magda meseregényéből készülő, Tündér Lala című egész estés animációs mesefilm