A legerősebb szellemi önvédelmi fegyver az emlékezet, és a Manasz kirgiz őseposz útja bizonyítja, hogy megőrizhetjük az emlékezetet, ha megtartjuk a közösséget, és megőrizhetjük a közösséget, ha nem engedjük el az emlékezetet – fogalmazott Kövér László Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben hétfőn délután.

Kép forrása

Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepségén az Országgyűlés elnöke elmondta: az emlékezet közös értékeket és ezáltal közösségeket teremt, egymás mellé ülteti az embereket, és összekapcsolja a nemzedékeket. Kövér László szerint ha egy nép ezer esztendőn keresztül, hosszú ideig írásbeliség híján szájhagyomány útján énekmondó hősei által, nemzedékről nemzedékre képes megőrizni ősi eposzát, akkor az a nép nagyhatalomnak nevezhető: az emlékezet nagyhatalmának - fogalmazott. Hangsúlyozta: ez a nagyhatalom mindenkit, aki találkozik vele, arra késztet, hogy tisztelettel „magába fogadja az emlékezet szenvedélyét.” Mint mondta: erre a szenvedélyre mindenkinek nagy szüksége van és lesz, különösen a világ nyugati felén, ahol az emlékezetgyilkolásnak már neve is van, cancel culture-nak, azaz „eltörlés kultúrának” nevezik. A házelnök szerint ez a szellemi merénylet szét akarja bontani a közösségeket magányos és ezért könnyebben uralható egyedekre. „A régi történeteket előbb meghamisítja, aztán elhallgatja, majd a tudatipar kifinomult, ugyanakkor brutálisan hatékony eszközeivel újakat ír az agyunkba.”    Kövér László kiemelte: a legerősebb támadó szellemi fegyver a hagyományok elpusztítása, a kultúra értékeinek lerombolása és relativizálása – vagy ahogy mostanában mondják – új kontextusba helyezése. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a magyarok és kirgizek számára őseik kultuszának mély, közös gyökerei vannak, hiszen a magyarok a kereszténység felvétele előtt, illetve a kirgizek az iszlámra térésüket megelőzően ugyanazon közös közép-ázsiai ősvallást, a tengrizmust gyakorolták, amelynek az ősök tisztelete rendkívül erős mozzanata volt. Mint mondta: Szajakbaj Karalajev szobra „hirdesse mindenkinek Magyarországon, hogy a távoli Keleten él egy rokonunk, a kirgiz nemzet, amely megmaradt, mert megőrizte az emlékezetét, megőrizte nemzeti eposzát, a Manaszt, amely a következő ezer évben is megőrzi a kirgiz nemzetet.”

A kirgiz hagyományban a Manasz című eposztrilógia foglalja el a fő helyet. Az eposzokat előadó énekeseket manasz-énekesnek, kirgiz nyelven manaszcsinak nevezik. Szajakbaj Karalajev 1894-ben született. Kirgiz folkloristák 1935 és 1937 között jegyezték le tőle saját Manasz-trilógia variánsát, melyeket ő további epizódokkal egészített ki. Ez hússzor több mint az ógörög Iliász és az Odüsszeia. Ezért nevezték Szajakbájt a közép-ázsiai nomád világ Homéroszának.