Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követően még 70 évig él. Hazánkban 2023. január 1-jétől így közkinccsé váltak többek között az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai, például A Pál utcai fiúk és Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művei - közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) szerdán az MTI-vel.

Szintén szabadon felhasználhatóvá váltak Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásai; Szász Gyula matematikus tudományos publikációi; a francia szürrealista alkotó, Paul Éluard költeményei; az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun és a mexikói Mariano Azuela egyes regényei, valamint a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író német Waldemar Bonsels munkái is. Fontos azonban, hogy ez csak az eredeti művekre vonatkozik, azok feldolgozásaira, átdolgozásaira nem, tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, netán a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek - emlékeztetnek az összegzésben.

A tájékoztatás szerint mostantól szintén szabadon felhasználhatók Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint több neves építész önálló munkái is: például Borsos Józsefnek a debreceni köztemetővel, a debreceni rendőrszékházzal, az Ary-villával vagy a szegedi Honvéd téren álló templommal kapcsolatos tervei; Vidor Emil húsznál is több, Budapesten álló lakóépületeinek - köztük az úgynevezett Palatinus-házak vagy a hazai szecessziós építészet szép példája, a Bedő-ház - tervei is. 

Kitérnek arra is, hogy 2024-ben majd olyan alkotók önálló művei válnak közkinccsé, mint például Dienes László szociológus, Márton Lajos festő, Sándy Gyula, Lauber László és Fábián Gáspár építészek, Kálmán Imre zeneszerző vagy Django Reinhardt dzsesszgitáros. 

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is. Ezeknek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti - hangsúlyozzák a közleményben. (MTI)