A megnyitó ünnepségen köszöntőt mondott Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki arról beszélt: amitől mi magyarok vagyunk, Babits szavaival, az szellemi jelenség és lelki örökség. „Ez az, amit nekünk hordoznunk kell, ezzel tartozunk az 1100 éve itt élt magyaroknak és a következő évezredben itt élőknek is” - mondta. A miniszter szavai szerint a „magyar géniuszt” az isten, család haza, valamint a szabadság, egyenlőség és testvériség jellemzi. „Ez az a magyar szellemi örökség, amit meg kell őriznünk” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a magyar géniusz személyekben testesül meg, ezért fontos a kultúra és a tehetséggondozás. „Ezért méltó és igazságos, hogy a kormány 2023-at Petőfi Sándornak és az ő nemzedéke, kortársai által képviselt magyar géniusz ünneplésének szenteli” - mondta.

Az ünnepségen köszöntőt mondott még Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója is, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a teremtő magyar erő titkának két kulcsfogalma köthető Petőfihez, a szabadság és a szerelem.

Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgatóhelyettese, a kiállítás kurátora beszámolt arról, hogy az kiállítással együtt a felújított közönségforgalmi terek és a Károlyi-kerttel egybenyitott múzeum udvara is megnyílik a látogatók előtt szombaton. Felidézte, hogy az utóbbi évben egyszerre zajlott a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota rekonstrukciója és az új Petőfi-kiállítás építése. A felújításra mintegy 2 milliárd forintot, a tárlatra pedig 150 milliót fordított a múzeum. 

A tárlat merészen szakítva a hagyománnyal, nem a kultikus, mindenki által ismert életrajzra épül – emelte ki a főigazgatóhelyettes. A tárlaton olyan motívumok jelennek meg, amelyek kiemelt helyet foglalnak el Petőfi műveiben. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy, hogyan indokolják a szövegek Petőfi üstökös pályáját” - magyarázta, hozzátéve, hogy az életmű témái és ezek korszakba ágyazottsága kerül a kiállítás fókuszába. Elmondta azt is, hogy az állandó kiállítás végén egy ideiglenes tárlat is helyet kapott, amely a PIM korábbi Petőfi-kiállításait idézi meg. (MTI)