A Terror Háza Múzeumban tartott megnyitón Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője, a XX. Század Intézet igazgatója a kötetről elmondta, hogy a benne lévő esszék vezérfonala, hogy a hidegháború után következő világrend már nem érvényes, az Egyesült Államok elvesztette hegemón szerepét, kihívója Kína és „erőt gyűjt India és a muszlim világ”. Eközben pedig a nyugati világ hagyományos értékei, köztük a vallás, a család és a tudomány támadás alatt állnak és a relativizálás áldozatává váltak.

A szerző, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az eseményen arról beszélt, álláspontja szerint káros és helytelen az ideológiai előfeltételezéseket a reálpolitikai szempontok elé emelni. Úgy vélte, akárcsak a kommunizmus hatásai, az új ideológiák - köztük a wokeizmus, az LMBTQ és a BLM (Black Lives Matter) - hatásai is károsak lesznek.

Kína szerepéről szólva a szerző kifejtette, hogy a távol-keleti ország sorozatos megújulási képességet mutat és jelentősebb innovációs kapacitással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ahol a polgárok számára egyre kevésbé biztosított az érdemalapú előrejutás. A nyugat-európai elitet bírálva kijelentette, hogy az ottani akadémiai és politikai közegben tapasztalt „tabusítás” emlékeztet arra, amit a közép-európai országok, köztük Magyarország az 1970-es évek második felében élt meg, aminek következtében (mára) „intellektuálisan teljesen kiüresedett Európa”.

A feminizmus kapcsán Schmidt Mária arról beszélt, hogy a nők megnyerték a 20. századot, mert minden célkitűzésüket megvalósították, ugyanakkor elveszíthetik a 21. századot. A történész tapasztalatának nevezte, hogy akik „megnyernek egy csatát, azok nem tudnak leállni”. Álláspontja szerint ugyanez vonatkozik mások mellett a szexuális kisebbségekre is.

Az ukrajnai háborúra térve Schmidt Mária azt mondta: aggodalommal tölti el, hogy „nem érti” az Egyesült Államok stratégiai célját a konfliktusban, Európa eközben pedig olyan döntéseket hoz - mondta a szankciós politikára utalva -, amelyek „súlyosan”, de lehet, hogy „végzetesen” fogják érinteni a kontinenst. Schmidt Mária úgy vélekedett, hogy a háborúból Kína fog profitálni, eközben „Németország megszűnt létezni”, mert a német politikában az ideológia uralkodik a reálpolitika helyett.

A csaknem 450 oldalas kötet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg.