Ki vágta le Vincent van Gogh fülét?
A közhiedelemmel ellentétben nem Vincent van Gogh, a szerencsétlen sorsú holland festő vágta le a saját fülét 1888 decemberében, hanem barátja és festőtársa, a jó vívóként ismert Paul Gauguin – állítja két német kutató, akik könyvet jelentettek meg a híres-hirhedt incidensről.

Kép forrása
A jeles napon az arles-i rendőrség vitte a helyi kórházba a vérző festőt. Az eddigi kutatások szerint a művész őrült rohamában maga hajtotta végre a csonkítást - amely már előre is vetítette hét hónappal későbbi öngyilkosságát. A legenda azóta számos könyv és művészeti alkotás témájává vált.
Az alaposabb kutatások sohasem bizonyították egyértelműen ezt a változatot. Hans Kauffman és Rita Wildegans, a hamburgi egyetem kutatói nemrég megjelent könyvükben annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a kitűnő vívóként ismert Gauguin volt az, aki híres veszekedésük során egy kardvágással lenyeste festőbarátja fülét - és Van Gogh azért hallgatott erről, hogy megóvja barátját a büntetéstől. Tézisük szerint Gauguin az esetet követő rendőrségi kihallgatás után ezért utazott vissza gyorsan Párizsba, kardját pedig a Rhone folyóba dobta.
Vincent Willem van Gogh halála után a pályatárs, Camille Pissarro azt mondta: „Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz.”
Van Gogh Groot-Zundertben látta meg a napvilágot egy protestáns lelkipásztor legidősebb fiaként, 1853. március 30-án. Harminchét évesen halt meg miután mellbe lőtte magát. Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el. A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.

Kép forrása
A jeles napon az arles-i rendőrség vitte a helyi kórházba a vérző festőt. Az eddigi kutatások szerint a művész őrült rohamában maga hajtotta végre a csonkítást - amely már előre is vetítette hét hónappal későbbi öngyilkosságát. A legenda azóta számos könyv és művészeti alkotás témájává vált.
Az alaposabb kutatások sohasem bizonyították egyértelműen ezt a változatot. Hans Kauffman és Rita Wildegans, a hamburgi egyetem kutatói nemrég megjelent könyvükben annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a kitűnő vívóként ismert Gauguin volt az, aki híres veszekedésük során egy kardvágással lenyeste festőbarátja fülét - és Van Gogh azért hallgatott erről, hogy megóvja barátját a büntetéstől. Tézisük szerint Gauguin az esetet követő rendőrségi kihallgatás után ezért utazott vissza gyorsan Párizsba, kardját pedig a Rhone folyóba dobta.
Vincent Willem van Gogh halála után a pályatárs, Camille Pissarro azt mondta: „Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz.”
Van Gogh Groot-Zundertben látta meg a napvilágot egy protestáns lelkipásztor legidősebb fiaként, 1853. március 30-án. Harminchét évesen halt meg miután mellbe lőtte magát. Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el. A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig