A Jövő Minisztériuma

Kép forrása
Kim Stanley Robinson (1952–) a modern sci-fi egyik legismertebb és legtöbb díjjal kitüntetett alakja. Már doktori értekezése is Philip K. Dick regényeivel fogalakozott, s a disszertáció 1984-ben nyomtatásba is került. Robinson mára három trilógia, tizenkét önálló regény és több novelláskötet szerzője. Több mint tíz irodalmi díjat kapott: kétszer tüntették ki a rangos Hugóval, háromszor pedig a Nebulával, ezek mellett egy World Fantasy-díj, egy John W. Campbell-díj és hat Locus-díj köthető a nevéhez. A hamarosan magyarul is megjelenő regénye, A Jövő Minisztériuma 2020-ban került az amerikai olvasók elé, és a szakírók egyhangúan az elmúlt évek egyik megkerülhetetlen sci-fijeként tartják számon, de rengetegen idézik gazdasági és politikai körökben is.
Robinson tudományos körökben amúgy is rengeteg elismerést kapott, például tavaly novemberben részt vehetett előadóként az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP) Glasgow-ban. A meghívás nem véletlen. A szerző korábbi könyveiben is foglalkozott a klímaváltozással: a 2017-es New York 2140-ben az amerikai város életét mutatja be, amelyet az emelkedő víz elárasztott és megváltoztatott. Számos esszéje és publikációja jelent meg olyan szaklapokban, mint az IEEE Spectrum, a Wired vagy a New Scientist.
A május 10-én boltokba kerülő kötetről így fogalmaz a fülszöveg: „Az olvasó egy kétségbeesett felütésű, ám reményteli üzenetekkel teli regényt tart a kezében; a legeredetibbet és legerőteljesebbet, amit valaha a klímaváltozásról írtak.”
A történetet pedig így foglalja össze: „A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni.” A fiktív történet arról szól, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a klímaváltozás a következő évtizedekben. Az elbeszélés nem egy kihalt, posztapokaliptikus világban játszódik, hanem a közvetlen jövőnkben – amelyben még az is előfordulhat, hogy legyőzzük az előttünk álló rendkívüli kihívásokat.
A Publishers Weekly így méltatta a kötetet: „Robinson mesterien integrálja a környezeti katasztrófák és geomérnöki projektek gyakorlati részleteit annak magával ragadó, optimista leírásába, hogy mekkora összefogásra képes az emberiség, ha minden kötél szakad. Ez a szívből jövő, kőkemény sci-fi kötelező olvasmány mindenkinek, aki aggódik a bolygónk jövőjéért.”
Hamarosan mi is elolvashatjuk, hogy az amerikai sztárszerző szerint milyenné válhat világunk.
Egypercesek

Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig