A Francia Akadémia tagjai közé választották Mario Vargas Llosa perui írót
A Halhatatlanok közé választották csütörtökön Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui-spanyol írót. A Francia Akadémia tagjai nagy többséggel szavazták meg a 85 éves szerző tagságát.

Kép forrása
A jelenleg Madridban élő Mario Vargas Llosa soha nem publikált francia nyelven, noha folyékonyan beszél franciául, minthogy 1959-ben Párizsba emigrált. Ugyanakkor a 2010-es irodalmi Nobel-díj nyertesének a legtöbb műve franciául is megjelent. Ő volt az első külföldi szerző, aki még életében bekerült a nagy klasszikusok műveit magába foglaló, rangos Pléiade-kollekcióba, még 2016-ban.
A 85 éves szerző tagságát már az első körben nagy többséggel megszavazták a meglévő tagok annak ellenére, hogy Vargas Llosa az életkora miatt már nem is kerülhetett volna be a legrangosabb francia kulturális intézménybe: az alapszabály szerint 2010 óta csak 75 év alattiakat lehetne beválasztani a Halhatatlanok közé. Az állampolgárságra azonban nem vonatkozik semmiféle megkötés.
A Francia Akadémia először fogadott tagjai körébe Nobel-díjas írót 1933 óta, amikor Francois Mauriac-ot (1885-1970) választották a Halhatatlanok közé.
Az 1635-ben, XIII. Lajos király főminisztere, Richelieu bíboros támogatásával létrehozott Francia Akadémia a legrangosabb francia kulturális intézmény, fő feladata őrködni a francia nyelv fölött és összeállítani, gondozni annak szótárát. Negyven akadémikus alkotja, akik életük végéig az intézmény tagjai maradnak - ezért nevezik őket halhatatlanoknak -, a megüresedő helyekre a többiek választják meg az utódot a francia kultúra, s általában a társadalom arra legméltóbbnak tartott személyiségei közül. A testületben jelenleg öt megüresedett hely van.

Kép forrása
A jelenleg Madridban élő Mario Vargas Llosa soha nem publikált francia nyelven, noha folyékonyan beszél franciául, minthogy 1959-ben Párizsba emigrált. Ugyanakkor a 2010-es irodalmi Nobel-díj nyertesének a legtöbb műve franciául is megjelent. Ő volt az első külföldi szerző, aki még életében bekerült a nagy klasszikusok műveit magába foglaló, rangos Pléiade-kollekcióba, még 2016-ban.
A 85 éves szerző tagságát már az első körben nagy többséggel megszavazták a meglévő tagok annak ellenére, hogy Vargas Llosa az életkora miatt már nem is kerülhetett volna be a legrangosabb francia kulturális intézménybe: az alapszabály szerint 2010 óta csak 75 év alattiakat lehetne beválasztani a Halhatatlanok közé. Az állampolgárságra azonban nem vonatkozik semmiféle megkötés.
A Francia Akadémia először fogadott tagjai körébe Nobel-díjas írót 1933 óta, amikor Francois Mauriac-ot (1885-1970) választották a Halhatatlanok közé.
Az 1635-ben, XIII. Lajos király főminisztere, Richelieu bíboros támogatásával létrehozott Francia Akadémia a legrangosabb francia kulturális intézmény, fő feladata őrködni a francia nyelv fölött és összeállítani, gondozni annak szótárát. Negyven akadémikus alkotja, akik életük végéig az intézmény tagjai maradnak - ezért nevezik őket halhatatlanoknak -, a megüresedő helyekre a többiek választják meg az utódot a francia kultúra, s általában a társadalom arra legméltóbbnak tartott személyiségei közül. A testületben jelenleg öt megüresedett hely van.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig