A forradalom vizuális kultúrája

MEGJELENT: 2021. október 23., szombat | SZERZŐ: Oxi

A kirakatrendezővel együtt a plakátkultúra is megszűnni látszik Magyarországon. Az ezek után jövő „kütyüvilág”, melynek alapja a digitális forradalom máris elkezdte felfalni saját gyermekeit, de a mai negyven, ötven pluszos generáció, jól emlékszik a fenti alkotói, akarom mondani alkalmazott művészeti ágakra. Sümegi György könyve, az 1956 plakátjai persze történelmi képcsarnok inkább, és jócskán távol állnak a fogyasztói társadalmi témáktól, napjaink forradalma mellet mégis érdemes elmélyedni ebben a lángolásban is, hiszen kiderül, hogy nagyszüleink miként kommunikálták a haza sorsát a tömegek számára.

Kép forrása

Az 1956 plakátjai egy olyan kollekció mentén mutatja be a magyarok 20. századi forradalmát, melynek minden egyes darabja mára legenda. Ez a forradalom pedig majd minden magyar családban otthagyta a nyomát. Mifelénk is így volt ez. Nagyapa – már a 80-as évek kissé lazább időszakában – megmutatta 56-os gyűjteményét, így többek között a dorogi bányászok röplapját, melyen egyértelmű vált, hogy a felkelés a tiszta, főként a szabad, demokratikus átalakulást célozta meg, és nem arról szólt, amiről a korabeli kommunista sajtó firkált, hogy tudniillik, a forradalmárok valójában ellenforradalmárok, akiket a második világháborús magyar nácik irányítanak.

A plakátok bemutatásával egy újabb aspektusból rajzolódik ki az olvasó előtt az 1956-os forradalom képe, melyben az ország szuverenitása, a demokratikus alapelvek biztosítása, a szovjet hadsereg kivonulása, a terrorállam felszámolása, a gazdaság talpraállítása voltak jelszavakban, jelmondatokban, jelképekben megfogalmazva. Emellett a kötetben látható reprintek vizualitásukban, műfaji jegyeikben, stílusukban és szövegben megvalósuló tartalmukban vissza-vissza utalnak a korábbi történelmi időszakokra is.

A könyv érdekessége, hogy még az is átsüt a patinás oldalalakról belőle, hogy ezeket a plakátokat sokáig, mintegy negyven évig tilos volt közszemlére tenni, bemutatni, így azoknak rendszerváltás utáni életét is jelenti egyben ez a gyűjteményes dolgozat. A plakátokról maga a szerkesztő, szerző írt értő kistanulmányt, szerzők, háttértörténet tekintetében.


Megosztás

Egypercesek

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Ízig-vérig fekete komédiát kapunk

Kalapács alatt Emile Zola egyetlen regényének kéziratai

A kézirat árát előzetesen 100-150 ezer euróra becsüli a párizsi Sotheby's aukcósház

Átadták a Déry-díjat

Idén Gács Anna esszéista, irodalomtörténész, Solymosi Bálint író, költő és Zádor Éva műfordító részesült az elismerésben

Egy fekete író tapasztalatairól szóló szatirikus regény nyerte el az amerikai szépirodalmi Nemzeti Könyvdíjat

A 43 éves Jason Mott a kívülállóknak, a furcsáknak, és azoknak ajánlotta a díját, akiket zaklattak és félreértetek

Tandori Dezső hagyatékával gazdagodott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az intézmény a köteteket egy külön, erre a célra speciálisan átalakított, zárható polcrendszerrel ellátott helyiségében helyezte el, amelyet dedikáltan Tandori Dezső és Ágnes hagyatéknak neveztek el