Picasso, az író

1881. október 25-én, azaz napra pontosan 140 évvel ezelőtt született a mindenkori művészvilág egyik legmeghatározóbb alakja, Pablo Picasso. Hatása a huszadik századi avantgárdra, nevének ereje a festészetben a mai napig óriási. Életéről számos könyv, múzeum, dokumentumfilm és sorozat megemlékezett már, száznegyvenedik születésnapja alkalmából pedig tegyünk mi is így, méghozzá stílszerűen.

Kép forrása

Bár kétségtelen, hogy az író Picasso hatása a világra összemérhetetlen a festő Picassoéval, de mi most mégis emlékezzünk előbbire, a világ úgyse engedni feledésbe merülni az utóbbit. Jó példa erre, hogy születésnapja alkalmából a Sothesby aukciósház és a Las-vegasi Belaggio hotel által közösen szervezett aukción számos Picasso festményt kínáltak fel a legtöbbet ígérőnek, amelyek hamar gazdára is találtak, méghozzá összesen több, mint százmillió dollárért (a legdrágább tétel egymagában kóstált több, mint negyvenmilliót). 

Kevesen tudják, hogy a spanyol származású művésznek a több mint kétezer festménye mellett megjelent két színdarabja is egy kötetben. „A Telibe viszonzott vágyakozás” (egyes fordítások szerint: A farkon csípett vágy) címet viselő művét Picasso állítólag mindössze négy nap alatt írta meg 1941 januárjában, a második világháború borzalmai alatt. Bemutatására azonban három évet várni kellett, és akkor is csupán egy szűk körben tartott színpadi felolvasóest keretein belül történt meg. Érdekesség azonban, hogy arra az ominózus felolvasóestre nem akármilyen nevek gyűltek össze: elég csak a „Bütyköt” megszemélyesítő Jean-Paul Sartre-ra, vagy épp a darabot rendező Albert Camus-re gondolni. 

A mű egyébként nem egy könnyen értelmezhető darab. A már említett Bütyök mellett Nagylábujj, Tortácska és Tyúkszem dolgait elmesélő alkotás meglehetősen zavaros hatást kelthet elsőre. Mondjuk azt, hogy nagyon erősen allegorikus. Csak érzékeltetésképp, az egyik színpadi utasítás így hangzik: „Az átlátszó üvegajtók kivilágosodnak, s megjelenik rajtuk öt, sárgarépát rágó majom táncoló árnyéka. Teljes sötétség...” Az eredetileg francia nyelven íródott színdarab egyébként Tamkó Sirató Károly fordításában jelent meg itthon. 

Akárhogy is, Isten éltesse minden idők egyik legnagyobb hatású festőjét, valamint ezzel párhuzamosan Pablo Picassot, az írót is! Aki pedig eddig még nem ismerte az utóbbit, itt a remek alkalom, hogy megismerje!