Robert Capa A tetten ért halál című könyve a fotótörténet talán legegyedibb és legértékesebb darabja a dokumentarista, illetve sajtófotó vonalon. A most magyarul kiadott kötet az 1938-ban először megjelent kiadás sokadik újratöltött változata, ezúttal egy esszével bővült, illetve maga a formátum, a kivitelezés a magyar származású fotós zseni előtti tisztelgésnek is értelmezhető.

Kép forrása

Robert Capáról illik tudni, hogy egy magyar-zsidó emberről van szó, aki Budapesten született, s aki a 20. század talán leghíresebb sajtófotósa volt. Capa A milicista halála című, először 1936-ban publikált fotója az, mely talán a legtöbbeknek beugrik, ha róla van szó. A kötetbe írt Cynthia Young tollából való esszé a teljes capai életművet, életutat végigveszi, kezdve az 1913-as budapesti indulástól, az 1920-as évek végén Kassákék művészeti csoportjához való csatlakozás, az 1930-as években volt bécsi, prágai, berlini majd párizsi tartózkodáson át a spanyol polgárháború és a második világháború idején végzett haditudósítói, fotósi munkájáig, illetve 1954-es haláláig. A tanulmány vezérfonala a Capa által megjelenített háborúk elsőszámú szereplőinek, az egyszerű közkatonáknak és átlagpolgároknak az ábrázolása, illetve Young külön kitér A milicista halála című mára klasszikussá vált felvétel művésztörténeti jelentőségére is. Itt említi meg, hogy a kép történetéhez hozzátartozik, hogy egy adott időben még az is „divat volt”, hogy ócsárolják a képet és alkotóját, vádolva annak hamisságára, illetve beállított talmiságára. 
Robert Capa reprint könyve igazi csemege a fotóművészet, vagy akár a 20. századi történelem kedvelőinek, de fontos megemlíteni, hogy a könyvben nem csak Capa, hanem Gerda Taro, német fotóriporter és Chim lengyel fotós képei is megtalálhatók, a képekhez Capa írt kísérőszövegeket. Ő az, akivel együtt mentek a spanyol vircsaft idején a frontokra fényképezni. A kötetnek további fotóművészeti vetülete, hogy azt André Kertész, a nemkülönben híres és ugyancsak magyar származású alkotó tervezte.