EasyReading – segítség diszlexiásoknak
Egy torinói vállalkozás, az EasyReading Multimedia egy olyan betűtípust dolgozott ki, amely megkönnyíti a diszlexiás gyermekek számára az olvasástanulást.

Kép forrása
Becslések szerint a világ népességének körülbelül tíz százaléka, vagyis mintegy hétszázmillió ember küzd diszlexiával és/vagy diszgráfiával, vagyis a betűk, szavak felismerésének, leírásának korlátozott képességével, minek következtében nehezen vagy egyáltalán nem képesek megtanulni írni-olvasni. A jelenség kialakulásának számos oka lehet (öröklődés, születéskori apró károsodások, lelki okok stb.), ám koránt sincs szó betegségről, sőt a diszlexiások egy része az átlagnál intelligensebb, tehetségesebb is lehet. Mivel nem szavakban, hanem képekben gondolkodnak, másképp látják a világot, és szükségszerűen más, a megszokottól eltérő megoldásokat találnak a felmerülő problémákra.
A kutatások során a szakemberek számos módszert dolgoztak ki, hogy megkönnyítsék a diszlexiások számára az olvasás tanulását. Ezek közé sorolható az a különleges betűtípuscsalád is, melynek megálmodója Federico Alfonsetti olasz grafikus és dizájner, aki gyermekei születése előtt Salvador Dalí szeretett volna lenni, de később inkább könyvkiadással kezdett foglalkozni. Ebbéli minőségében több, diszlexiával kapcsolatos kiadványt is megjelentetett, és ez indította arra, hogy mélyebben beleássa magát a témába. 2007-ben kezdett dolgozni a speciális betűtípuson, amely valójában a talpas (serif) és talpatlan (sans-serif) változatok ötvözéséből született meg. Míg előbbi csoport betűi kis talpakon állnak és egyéb díszítőelemeket is tartalmaznak, utóbbiak nélkülözik ezeket, az EasyReading család pedig, mintegy a kettő kombinációjaként, felhasznál mind díszített betűket, amelyek gördülékenyebbé teszik az olvasást, mind díszítetleneket, amelyek viszont segítenek a hasonló betűalakok megkülönböztetésében. A betűcsalád kidolgozásával kapcsolatos munkában a diszlexia számos szakértője vett részt, köztük Cristina Bachmann klinikai pszichológus, a pratói pszichológiai kutatóközpont munkatársa. Mint mondta, vizsgálataik alapján a speciális karakterek használata egyértelműen hatékonynak bizonyult nem csupán a diszlexiások betűfelismeréssel kapcsolatos nehézségeinek leküzdésében, de a többi gyermek esetében is megkönnyítette az olvasástanulást.
Ma már az olasz repterek, valamint több múzeum, kiadó, televízió és színház is használja applikációiban a különleges betűkészletet, amely magánszemélyek számára ingyenesen letölthető ezen a linken.

Kép forrása
Becslések szerint a világ népességének körülbelül tíz százaléka, vagyis mintegy hétszázmillió ember küzd diszlexiával és/vagy diszgráfiával, vagyis a betűk, szavak felismerésének, leírásának korlátozott képességével, minek következtében nehezen vagy egyáltalán nem képesek megtanulni írni-olvasni. A jelenség kialakulásának számos oka lehet (öröklődés, születéskori apró károsodások, lelki okok stb.), ám koránt sincs szó betegségről, sőt a diszlexiások egy része az átlagnál intelligensebb, tehetségesebb is lehet. Mivel nem szavakban, hanem képekben gondolkodnak, másképp látják a világot, és szükségszerűen más, a megszokottól eltérő megoldásokat találnak a felmerülő problémákra.
A kutatások során a szakemberek számos módszert dolgoztak ki, hogy megkönnyítsék a diszlexiások számára az olvasás tanulását. Ezek közé sorolható az a különleges betűtípuscsalád is, melynek megálmodója Federico Alfonsetti olasz grafikus és dizájner, aki gyermekei születése előtt Salvador Dalí szeretett volna lenni, de később inkább könyvkiadással kezdett foglalkozni. Ebbéli minőségében több, diszlexiával kapcsolatos kiadványt is megjelentetett, és ez indította arra, hogy mélyebben beleássa magát a témába. 2007-ben kezdett dolgozni a speciális betűtípuson, amely valójában a talpas (serif) és talpatlan (sans-serif) változatok ötvözéséből született meg. Míg előbbi csoport betűi kis talpakon állnak és egyéb díszítőelemeket is tartalmaznak, utóbbiak nélkülözik ezeket, az EasyReading család pedig, mintegy a kettő kombinációjaként, felhasznál mind díszített betűket, amelyek gördülékenyebbé teszik az olvasást, mind díszítetleneket, amelyek viszont segítenek a hasonló betűalakok megkülönböztetésében. A betűcsalád kidolgozásával kapcsolatos munkában a diszlexia számos szakértője vett részt, köztük Cristina Bachmann klinikai pszichológus, a pratói pszichológiai kutatóközpont munkatársa. Mint mondta, vizsgálataik alapján a speciális karakterek használata egyértelműen hatékonynak bizonyult nem csupán a diszlexiások betűfelismeréssel kapcsolatos nehézségeinek leküzdésében, de a többi gyermek esetében is megkönnyítette az olvasástanulást.
Ma már az olasz repterek, valamint több múzeum, kiadó, televízió és színház is használja applikációiban a különleges betűkészletet, amely magánszemélyek számára ingyenesen letölthető ezen a linken.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig