Az elpusztíthatatlan diktátor - Merényletek Hitler ellen

Ironikus, hogy a milliók halálát okozó Adolf Hitlernek mintegy 42 alkalommal törtek életére (harmincnál is több kísérletet hiteles dokumentumok igazolnak), és mégis a második világháború végnapjaiban, 1945. április 30-án öngyilkos lett. Életében a Führer minden merénylet kísérlet után csak egyre elszántabb lett, megbizonyosodva elpusztíthatatlanságáról, felsőbbrendűségéről s hogy megkérdőjelezhetetlen szerepe van a történelem színpadán. Újra és újra felteszik a kérdést – nem csak történészek –, mi lett volna, ha Adolf Hitler nem éli meg az 1945. évet, hanem még a világháború előtt vagy kicsivel a kirobbanás után életét vesztette volna egy sikeres merénylet miatt. Richard Dargie Merényletek Hitler ellen című könyvében ezeket az ellenállási kísérleteket mutatja be.

Kép forrása

A szerző elismert történész, tanár, aki az Edinburghi Egyetemen is oktatott, valamint a BBC-nél vállalt munkát. Nem csupán szakmai ismeretei, módszertani eljárásai teszik alkalmassá arra, hogy kötetével a szélesebb olvasóközönséghez is utat találjon, hanem a katedrán eltöltött hosszú évek tapasztalata. Jelen könyvével azoknak a bátor, vakmerő, olykor botor férfiaknak és nőknek állít maradandó emléket, akik megpróbálták saját kezükbe venni sorsuk fonalát, nem hódoltak be a rendszernek, és kellő öntudattal bírtak ahhoz, hogy ne fordítsák el a fejüket, mint a néma milliók. 
A sikertelen merénylők között találunk kommunista és szocialista ellenállókat, de csalódott náci vezetőket is. Az egyik talán leghíresebb merényletkísérletre 1944. július 20-án került sor, amelyet a német katolikus arisztokrata miliőben nevelkedett Claus von Stauffenberg kísérelt meg rokonaival és legbelső bizalmasaival. A szélesebb publikum a merényletet Bryen Singer 2008-as filmjéből, a Valkűrből ismerheti, melyben Stauffenberget Tom Cruise alakította. A Wehrmacht kötelékében harcoló tisztet ezt követően – testvérével – együtt kivégezték, Himmler az egész nemzetséget el akarta törölni a föld színéről. 
A Stauffenberg-merényletről szóló első német megemlékezésére 1990-ben került sor. 2013-ban a szervezkedés utolsó ismert tagja, Ewald-Heinrich von Kleist-Schmenzin is elhunyt Münchenben. 2014-től – a 70. évforduló évétől – kezdve az ellenállás harcosait általánosan hősöknek tekintik Németországban.
A könyvet a tudományos ismeretterjesztő kategóriába sorolhatjuk, mivel nincsenek benne se láb-, se végjegyzetek, nincs benne se bibliográfia, se név- vagy tárgymutató. Egy jól megírt, szórakoztató, de történelmi adatokban gazdag művet tarthat a kezében az olvasó, melyet időnként képekkel tesz izgalmasabbá a szerző. A második világháború egyike a legtöbbet kutatott és legnagyobb érdeklődésre számot tartó korszaknak, a mai olvasó is találhat érdekes, talán kevésbé ismert részleteket a Harmadik Birodalom vezéréről és a megtörhetetlen ellenállókról.