A világ filmművészetének egyik legnagyobb zsenije tavaly ünnepelte volna 100. születésnapját. Federico Fellininek hetvenhárom év adatott, melynek során örök érvényű darabokat alkotott, az pedig külön érdekesség - bár egyáltalán nem ritka a filmrendezők között -, hogy könyvet is írt, ezek közül jó pár magyarul is megjelent. Ezúttal elfeledett írásai, egészen pontosan az 1940-es években az Olasz Rádiónak írt hangjátékainak szövegkönyveit olvashatjuk egybefűzve „Akarsz velem álmodni?” címmel.

Kép forrása

Aki nem ismeri az olasz filmrendező-óriás, Fellini munkásságát, annak – úgy érzem – hiába is mesélnénk a filmművészet lényegéről, az abban rejlő egyedi lehetőségekről és annak keretein belül megvalósítható álmokról. Federico Fellini rekordmennyiségű szakmai és közönségdíjat vitt haza filmjeiért, a mesterről eddig magyarul megjelent kötetek magánéletéről és filmkészítő műhelye féltett titkairól is fellebbentették már a fátylat, persze ízléssel. Az Akarsz velem álmodni? című új könyv, melyet a Corvina Kiadó jelentetett meg, egy egészen újszerű Fellinit mutat a közönségnek, mégpedig a fiatal művészt, aki ez esetben mint író, forgatókönyvíró ontja magából - az amúgy későbbi filmes alkotásainál megszokott - hol realisztikus, hol szürreális, hol misztikus, hol pedig ezek keverékét jelentő epizódokat. A rádiós hangjátékok alapját jelentő történetekből összeállt füzérben Fellini bátran száguldozik a legkülönfélébb témák, helyszínek között, így például rögtön ki az űrbe, egy bolygóra, ahol mindenki a saját álmát éli meg, egy időutazástól szenvedő fiatalember viszontagsági kellős közepébe, az emlékezetét vesztett rádióhallgató mindennapjaiba, egy analfabéta szerelmespár évődésébe, illetve egy kezdő újságíró kalandjaiba, aki többek között különféle tárgyakkal akarna interjút készíteni. A kötet egyben utalás Fellini más hasonló alkotók munkamódszerére, miszerint: mindig volt nála egy jegyzetfüzet, amelybe felírta, beleírta ötleteit, illetve az olasz mester esetében grafikákról is beszélhetünk. A könyv érdekes magyar vonatkozása, hogy a címadó történetet 2017-ben a Magyar Rádióban feldolgozták, előadták. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett hangjátékban többek között Bodrogi Gyula, Szacsvay László, Lux Ádám, Márton András, Székhelyi József és Gyabronka József szerepelnek.