Csúcsra jár a MEK

Nagy mértékében növekedett az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárának látogatottsága: 2020-ban az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága. A járvány első, tavaszi hulláma idején a 70-80 százalékot is elérte a növekmény.

Kép forrása

Az idén megújulás előtt álló, huszonegyezer kötetet meghaladó digitális adatbázisra tavalyi több mint 15 millió látogatást regisztráltak, a virtuális felületre most már naponta hatvanezernél is több olvasó kíváncsi. A leggyakrabban letöltött, hazai szerzőségű szépirodalmi kötetek között többnyire klasszikusok, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Krúdy Gyula és Rejtő Jenő művei szerepelnek. Az elektronikus könyvtárban Jókai Mór 217, Mikszáth Kálmán 78, Móricz Zsigmond 64, Karinthy Frigyes 53 műve, műkiadása található meg.
A dokumentumállomány folyamatosan bővül. Újonnan került fel egyebek mellett Halassy Béla Magyarország atlasza 1:275 000 felbontásban című kötete. A különleges atlasz és helységnévtár a Kárpát-medence huszonnégyezer településének helyét és adatait összegezi. A harminc év munkáját átölelő mű két szempontból is kuriózum. Egyrészt összefogja legnagyobb földrajztudósaink és térképészeink eredményeit. Másrészt mindezt a hódoltság előtti és utáni korra nézve úgy teszi, hogy a térképszelvényeket egymás melletti oldalakon és így egymással összevethető módon ábrázolja.
Balázs Béla (1884-1949), író, filmesztéta könyvei 2020-tól kerülhettek fel szabadon az internetre és már több mint harminc műve olvasható a MEK-ben. Legutóbb Filmkultúra című kötete került fel a felületre. A 2021-es Benyovszky-emlékév alkalmából digitalizálta a nemzeti könyvtár Gaál József Gróf Benyovszky Móricz élete és viszontagságai című művét, amely ezentúl szintén bárki által elérhető a világhálón.
A MEK tematikus digitalizálást tervez a 2021-től szolgáltatható művekből, így többek között olvasható lesz Brodarics István királyi kancellár Szentpétery Imre (1878-1950) által fordított és sajtó alá rendezett históriája a mohácsi vészről, valamint George Bernard Shaw (1856-1950) Az ördög cimborája című alkotása is Mikes Lajos fordításában.