2013-ban mutatták be A nagy Gatsby című Scott Fitzgerald regény hatodik filmes feldolgozását, mely mutatja, hogy milyen népszerű ez a tündöklés-bukás história. A luxus, illetve az elit világába betegesen vágyó szegény Gatsby figuráját a szerző tulajdonképpen önmagáról mintázta. További regényei is zömében erre a „felkapaszkodós”, amerikai álom-sztoriról szóltak. A 20. század első fele legjelentősebb amerikai írójáról és párjáról Theresa Anne Fowler mesél most nekünk a Z - Zelda Fitzgerald regénye című, nálunk most megjelent kötetben. 

Kép forrása

Valószínű, hogy létezési viszonyaik miatt örök ellentét áll fenn a mindenkori fiatalság és az idősebb nemzedékek között. Így, túl az ezredfordulón, nem feledve jócskán a világjárvány adta világvége életérzés általánosságát, ugyancsak sokat hallani, hogy a mai fiatalok csak a buliknak, mulatozásnak, szórakozásnak, uram bocsá’, züllésnek élnek. Pedig ez a vélt vagy valós vád nem új keletű, a múlt század első felében ugyanígy állt a helyzet. 
Fitzgerald, a menő amerikai író és kedvese Zelda generációjuk szimbolikus alakjaikén, tömegekkel együtt bulizták végig húszas éveiket, hogy aztán annak közepe tájára érve máris a kiégés jeleit tapasztalják magukon. Zelda Fitzgerald (eredeti nevén Zelda Sayre) szemén keresztül ezúttal Theresa Anne Fowler író festi le nekünk az 1920-as évek mámoros világát, a Fitzgerald házaspár rendkívül kavargó, zavaros, balhékkal és szinte egymásba érő, végtelen láncot alkotó bulijaik mentén. 
A Z - Zelda Fitzgerald regénye című kötet egyfelől irodalomtörténeti leírása Fitzgerald írói munkássága talán legintenzívebb, ekkor még felívelő korszakának, amikor a fiatal férj-feleség Amerikában és Európában éli meg vélt, de valójában kétséges gazdag életét. Mindvégig Zelda szemszögéből látjuk az eseményeket, a vidéki Amerikából indult nő, nagyvilági álmokkal és tervekkel teli vergődését, az egyre jobban kiteljesedő férje oldalán. A történet több is, mint bizarr, az alkoholista férfi és a skizofrén nő éjt-nappallá tett parti-ténykedése tele van féltékenységi jelenetekkel, a pénzhiány miatti kellemetlen helyzetekkel, no meg sok-sok csillogással, utazással, jazzkoncerteken való tombolással és persze érzéki élvezkedéssel. Fitzgerald javára legyen mondva, hogy ebben a kifejezetten intenzíven önpusztító, de még felívelő szakaszában olyan műveket alkotott meg, mint Az Édentől messze, a Szépek és átkozottak és a már említett A nagy Gatsby című regényeket.