Új monográfia jelent meg a 100 évvel ezelőtt született Mészöly Miklósról. Szolláth Dávid nagyszabású értelmezői munkája Mészöly Miklós (1921-2001) gazdag rétegzettségű pályaképét rajzolja meg a hosszú pályakezdéstől a műformák felbontásán át a kései változatokig.

Kép forrása

A kötet alapos elemzés tárgyává teszi az egyes műveket és irányváltó pályaszakaszokat, valamint körültekintően vizsgálja kapcsolatukat az adott történeti és világirodalmi kontextushoz. Emellett a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatását is számtalan példával igazolja.
A Jelenkor Kiadó a jubileumra készítette a Könyves Magazinnal és a szekszárdi Mészöly Miklós Emlékházzal együttműködésben a #mészöly100 - a köztünk élő Mészöly Miklós című filmet, amelyet az író születésének évfordulóján, kedden mutattak be a Jelenkor Kiadó Facebook-oldalán. Emellett egy 100 napon át tartó közösségimédia-sorozatot is indítanak, amelyben írók, irodalomtörténészek, közéleti szereplők osztják meg az olvasókkal kedvenc Mészöly-mondatukat.
Továbbá - mint arról beszámoltunk - a Várkert Irodalom Aposztróf sorozata is Mészöly-centenáriumot ünneplő esttel indítja irodalmi szezonját.
Mészöly Miklós jóképű férfi volt - azt mondták a legszebb magyar író - és csodálatosan írt. Ma is kedvencem, a Jelentés öt egérről című novella, mely 1958-ban született, de csak tíz esztendővel később jelent meg. Mészöly mélyebben akarta megérteni kora eseményeit, ezért nyúlt szokatlan, bizarr eszközökhöz. 
A történet pontos tárgymegjelöléssel indul (akár egy valós jelentésben): „December huszadikán költöztek be az egerek a kamrába, szám szerint öten, két nőstény és három hím...” Ezután pontosan leírja a költözködés okát, szükségét – amely szintén az egerek életébe történő emberi beavatkozás volt - és menetét, majd drámai véget: kitakarítják a kamrát, eltakarítják az egerek nyomait.