Hollywood is a magyaroké volt
Szinte közhely, hogy egy időben - s különösen a két háború között - a magyar filmesek uralkodtak Hollywoodban. Így azután különleges érdeklődésre tarthat számot a két hazánkfia-alapító Adolf Zukor és William Fox önéletrajzi kötete a Magyarok Hollywoodban könyvsorozat részeként.

Kép forrása
A kötet hosszú évek munkája után jelenhet meg először magyarul. Zukor Adolf, a Paramount Pictures alapítójának, az amerikai filmgyártás atyjának önéletrajzi kötete, a The Public Is Never Wrong 1953-ban jelent meg, most A közönség sohasem téved címmel olvasható magyarul is. Fried Vilmosnak, ismertebb nevén William Foxnak, a 20th Century Fox alapítójának, a hangosfilm úttörőjének életrajzi regénye Upton Sinclair presents: William Fox 1933-ban jelent meg, most Upton Sinclar bemutatja: William Fox címmel kerül a magyar olvasók elé. A két kötet a Magyarok Hollywoodban címmel induló könyvsorozat részeként jelenik meg.
A két kiváló hazánkfia fektette le a mai napig uralkodó hollywoodi stúdió- és sztárrendszer alapjait. Zukor volt az első amerikai nagyjátékfilm producere, míg Fox a hangosfilm úttörője a tengerentúlon. Filmjeik nyerték el a filmtörténelem első Oscar-szobrait 1929-ben. Zukor életművéért húsz évvel később, 1949-ben is kapott egy tiszteletbeli Oscar-díjat, a szobron ennyi állt: „az amerikai játékfilm atyja”.
Kollarik Tamás, a kötetek szerkesztője, ötletgazdája szerint „a két életút és életrajz messze túlmutat személyes sorsok bemutatásán, komoly tanulságokat hordoz, összekötnek kultúrákat és nemzeteket. Ami Liszt és Bartók a zenében, Kubala és Puskás a labdarúgásban, az Zukor és Fox az egyetemes filmkultúrában” - fogalmazott, kiemelve, hogy magyar földön születtek, kulcsfontosságú szerepet játszottak Hollywood „feltalálásában”, és életük végéig büszkén vallották magukat magyar amerikainak, nem elfeledkezve a gyökereikről.

Kép forrása
A kötet hosszú évek munkája után jelenhet meg először magyarul. Zukor Adolf, a Paramount Pictures alapítójának, az amerikai filmgyártás atyjának önéletrajzi kötete, a The Public Is Never Wrong 1953-ban jelent meg, most A közönség sohasem téved címmel olvasható magyarul is. Fried Vilmosnak, ismertebb nevén William Foxnak, a 20th Century Fox alapítójának, a hangosfilm úttörőjének életrajzi regénye Upton Sinclair presents: William Fox 1933-ban jelent meg, most Upton Sinclar bemutatja: William Fox címmel kerül a magyar olvasók elé. A két kötet a Magyarok Hollywoodban címmel induló könyvsorozat részeként jelenik meg.
A két kiváló hazánkfia fektette le a mai napig uralkodó hollywoodi stúdió- és sztárrendszer alapjait. Zukor volt az első amerikai nagyjátékfilm producere, míg Fox a hangosfilm úttörője a tengerentúlon. Filmjeik nyerték el a filmtörténelem első Oscar-szobrait 1929-ben. Zukor életművéért húsz évvel később, 1949-ben is kapott egy tiszteletbeli Oscar-díjat, a szobron ennyi állt: „az amerikai játékfilm atyja”.
Kollarik Tamás, a kötetek szerkesztője, ötletgazdája szerint „a két életút és életrajz messze túlmutat személyes sorsok bemutatásán, komoly tanulságokat hordoz, összekötnek kultúrákat és nemzeteket. Ami Liszt és Bartók a zenében, Kubala és Puskás a labdarúgásban, az Zukor és Fox az egyetemes filmkultúrában” - fogalmazott, kiemelve, hogy magyar földön születtek, kulcsfontosságú szerepet játszottak Hollywood „feltalálásában”, és életük végéig büszkén vallották magukat magyar amerikainak, nem elfeledkezve a gyökereikről.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig