Az agg Kundera kapta a Kafka-díjat
Milan Kundera, a Franciaországban élő cseh származású író kapja idén a Franz Kafka-díjat. A prágai Franz Kafka Társaság által 20. alkalommal adományozott elismerésről egy nemzetközi zsűri döntött.

Kép forrása
A testület nagyra értékelte Kundera életművét, amelynek rendkívüli súlya van a cseh irodalomban, elismerés övezi Európában és a világban is. A 91 éves Milan Kundera a döntésre reagálva elmondta, hogy megtisztelve érzi magát a díjjal, különösen azért, mert Kafkát magához nagyon közeli írónak érzi.
Tavaly Pierre Michon, francia irodalmár kapta a díjat, amellyel 10 ezer dolláros (3 millió forint) pénzjutalom is jár. A Kafka-díjat - egy bronzplakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja - korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek, illetve Harold Pinter, 2003-ban pedig a díjat Nádas Péternek ítélték oda. Az elismerést a prágai székhelyű Franz Kafka Társaság adományozza 2001 óta minden évben olyan írónak, akinek munkái minden olvasóhoz szólnak származásra, állampolgárságra, kulturális háttérre való tekintet nélkül. A társaság olyan élő írót tüntet ki, aki műveivel hozzájárult a demokrácia, az egymás iránti tisztelet és a humanizmus elveinek, értékeinek a terjesztéséhez. A díj odaítélésének egyik feltétele, hogy a kiválasztott író művei tükrözzék a közép-európai szellemi értékeket, eszmeiséget, de nem kell, hogy a díjazott a régióból származzon. A Kafka-díj ünnepélyes átadását a tervek szerint október második felére tervezik a prágai Óvárosi városházán.
Milan Kundera műveinek eddig 2739 kiadása jelent meg a világon, több tucat, köztük perzsa, szingaléz, maláj, kurd, hindi és urdu nyelven. Az írót az 1968-as csehszlovák reformokban vállalt szerepéért minősítette a korabeli prágai rendszer „a társadalom ellenségének”, és tiltotta el a publikálástól, nem sokkal később pedig, a hetvenes években Nyugatra emigrált, és évtizedek óta Párizsban él. Az 1989-es rendszerváltás előtt művei Csehszlovákiában és több kelet-európai szocialista országban tiltólistára kerültek. Magyarul A lét elviselhetetlen könnyűsége és a Búcsúkeringő is a nyolcvanas évek második felében jelent meg először.

Kép forrása
A testület nagyra értékelte Kundera életművét, amelynek rendkívüli súlya van a cseh irodalomban, elismerés övezi Európában és a világban is. A 91 éves Milan Kundera a döntésre reagálva elmondta, hogy megtisztelve érzi magát a díjjal, különösen azért, mert Kafkát magához nagyon közeli írónak érzi.
Tavaly Pierre Michon, francia irodalmár kapta a díjat, amellyel 10 ezer dolláros (3 millió forint) pénzjutalom is jár. A Kafka-díjat - egy bronzplakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja - korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek, illetve Harold Pinter, 2003-ban pedig a díjat Nádas Péternek ítélték oda. Az elismerést a prágai székhelyű Franz Kafka Társaság adományozza 2001 óta minden évben olyan írónak, akinek munkái minden olvasóhoz szólnak származásra, állampolgárságra, kulturális háttérre való tekintet nélkül. A társaság olyan élő írót tüntet ki, aki műveivel hozzájárult a demokrácia, az egymás iránti tisztelet és a humanizmus elveinek, értékeinek a terjesztéséhez. A díj odaítélésének egyik feltétele, hogy a kiválasztott író művei tükrözzék a közép-európai szellemi értékeket, eszmeiséget, de nem kell, hogy a díjazott a régióból származzon. A Kafka-díj ünnepélyes átadását a tervek szerint október második felére tervezik a prágai Óvárosi városházán.
Milan Kundera műveinek eddig 2739 kiadása jelent meg a világon, több tucat, köztük perzsa, szingaléz, maláj, kurd, hindi és urdu nyelven. Az írót az 1968-as csehszlovák reformokban vállalt szerepéért minősítette a korabeli prágai rendszer „a társadalom ellenségének”, és tiltotta el a publikálástól, nem sokkal később pedig, a hetvenes években Nyugatra emigrált, és évtizedek óta Párizsban él. Az 1989-es rendszerváltás előtt művei Csehszlovákiában és több kelet-európai szocialista országban tiltólistára kerültek. Magyarul A lét elviselhetetlen könnyűsége és a Búcsúkeringő is a nyolcvanas évek második felében jelent meg először.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig