Első kötete jelent meg Zsembery Péter írónak, aki közel hasonló elánnal hordja a kötött sapkákat, mint egykor Tandori Dezső. A két alkotó közötti különbségről most nem írnék, inkább nézzük Zsembery nemrég megjelent könyvét, a különös hangulatú és formabontónak mondható Vigyázz, kész című regényét!

Kép forrása

Rövid, szilánkszerű fejezetek, forgatókönyvhöz hasonló látomásos egypercesek, egyszerű tőmondatos párbeszédek és narráció. Tömören így is meg lehetne fogalmazni Zsembery Péter Vigyázz, kész című első regényének formai lényegét. A szerző egy Ábel nevű kisfiú bőrébe bújva mesél durván, valahol nagyon érzelmesen a megélt pillanatokról, a keserű és a talán kissé édesebb valóságszeletekről. A gyerek helyzete öccsével együtt nem könnyű, mivel szülei masszív alkoholisták, melynek köszönhetően a családi élet legalábbis hektikus, ha nem éppen kaotikus. A minimalista megfogalmazás és az azokból áradó düh többeknek feltűnt, a szerző a megjelenés után többen is interjúra fogták. Egy helyen Zsembery így fogalmazott a regényben szereplő gyerekekről: „Egyenként kezeltem a sztorikat, azt akartam, hogy üssenek. Nincs benne semmilyen időugrás, csak a legnyersebb leírása annak, ami van. Ezek a srácok így köpik vissza a dühüket a világra.” Zsembery Péter magát szövegírónak definiálja, mely annyiban érthető is, hogy eddig is a versenyszférában használta fogalmazási képességét: Az 1975-ben született alkotó több multinak és kisebb cégeknél is dolgozott a különféle reklám- és marketing kampányokban, jelenleg egy reklámügynökség kreatív vezetője.