Az anyanyelv ereje
Nyelvünk és kultúránk 50 fiatal szemszögéből címmel jelent meg kötet, amelyben magyarországi és külhoni fiatalok gondolatait gyűjtötték össze.

Kép forrása
A könyvben szereplő vallomások arról szólnak, mit jelent magyarnak lenni; hogy magyarul imádkozunk, számolunk, álmodunk, beszélünk, és úgy tudjuk kifejezni magunkat, mint ahogy kevesen a világon.
Az idei év a nemzeti összetartozás éve, a trianoni békeszerződés századik évfordulója. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának kötete kifejezi azt, hogy összetartozunk, egyek vagyunk és számunkra fontos a magyarságunk, az identitásuk. Balázs Géza nyelvész, a társaság elnöke a bemutatón elmondta, hogy úgy véli, aki az anyanyelvével jó viszonyban van, annak az érzelmi élete is gazdagabb, ezáltal boldogabb. Ez nem adatik meg mindenkinek: van, akitől erőszakkal akarják elvenni az anyanyelvét, és ezért fontos, hogy időről időre gondolkodjunk erről, és ha kell, cselekedjünk - hangsúlyozta. A beszélgetőkönyvben a magyarsággal, a magyar nyelvvel és kultúrával kapcsolatos kérdésre válaszolt félszáz magyar fiatal - köztük orvos, tanár, jogász, vegyész, művész, határon innen és túlról.
Olyan kérdéseket tettek fel számukra, mint hogy mitől magyar a magyar, hogyan élik meg saját magyarságukat, mi ragadja meg őket leginkább a magyar kultúrából, hogyan viszonyulnak a kultúra és a nyelv változásaihoz, továbbá mit tartanak zavarónak a mai közbeszédben.
A több mint kétszáz oldalas kiadvány a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) alapításának 50. évfordulója alkalmából jelent meg. A kötet szerkesztője Blankó Miklós főtitkár és Cservenka Judit alelnök, kiemelt támogatója a Rákóczi Szövetség.

Kép forrása
A könyvben szereplő vallomások arról szólnak, mit jelent magyarnak lenni; hogy magyarul imádkozunk, számolunk, álmodunk, beszélünk, és úgy tudjuk kifejezni magunkat, mint ahogy kevesen a világon.
Az idei év a nemzeti összetartozás éve, a trianoni békeszerződés századik évfordulója. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának kötete kifejezi azt, hogy összetartozunk, egyek vagyunk és számunkra fontos a magyarságunk, az identitásuk. Balázs Géza nyelvész, a társaság elnöke a bemutatón elmondta, hogy úgy véli, aki az anyanyelvével jó viszonyban van, annak az érzelmi élete is gazdagabb, ezáltal boldogabb. Ez nem adatik meg mindenkinek: van, akitől erőszakkal akarják elvenni az anyanyelvét, és ezért fontos, hogy időről időre gondolkodjunk erről, és ha kell, cselekedjünk - hangsúlyozta. A beszélgetőkönyvben a magyarsággal, a magyar nyelvvel és kultúrával kapcsolatos kérdésre válaszolt félszáz magyar fiatal - köztük orvos, tanár, jogász, vegyész, művész, határon innen és túlról.
Olyan kérdéseket tettek fel számukra, mint hogy mitől magyar a magyar, hogyan élik meg saját magyarságukat, mi ragadja meg őket leginkább a magyar kultúrából, hogyan viszonyulnak a kultúra és a nyelv változásaihoz, továbbá mit tartanak zavarónak a mai közbeszédben.
A több mint kétszáz oldalas kiadvány a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) alapításának 50. évfordulója alkalmából jelent meg. A kötet szerkesztője Blankó Miklós főtitkár és Cservenka Judit alelnök, kiemelt támogatója a Rákóczi Szövetség.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig