A vérbő és szellemes latin

Különleges gyémántra bukkant a magyar könyvkiadás, amikor Guillermo Cabrera Infante Trükkös tigristrió című remekművét lefordíttatták magyarra. A kubai, illetve havannai élet eddig talán kevésbé ismert világát egy méltatlanul elfeledett zseni írja le úgy, hogy a magyar szakmai berkekben máris a legnagyobbakhoz, így például Shakespeare-hez és Márquezhez hasonlítják. 

Kép forrása

Az 1950-es években járunk a szivarfüstös, rumillatú Havannában, ahol valami egészen furcsa történik, még Fidel Castro rémuralma előtt. A Trükkös tigristrió mégsem egy történelmi vagy politikai hátterű história, mert Latin-Amerika lényegéről mesél, ezen belül is a szerző alapvetően az éjszaki életre koncentrál, az abban létező és elemükben lévő klasszikus figurákra. A regény irodalmi értékét mi sem mutatja jobban, mint hogy amióta elkészült a magyar változat, a fordító, Kutasy Mercédesz egyik interjút adja a másik után. Egy ponton Kutasy így fogalmaz a 2005-ben, hetvenöt éves korában elhunyt Infante-ról: „Hogy pontosan milyen? Legalább olyan szellemes, mint Jorge Luis Borges, ám Cabrera Infante történetei nem könyvtárakban, hanem a kubai éjszakában játszódnak: érzéki, sziporkázó históriák, ahol a felszín alatt mesterien felépített koncepció rejtőzik, ami mégis annyira magától értetődő és természetes, hogy az ember hajlamos azt képzelni, szerzőnk egyetlen percet sem gondolkodott rajta. Milyen még? Megrögzött, akár Bolaño; vérbő és mesélőkedvű, akár Gabriel García Márquez. (…) Cabrera Infante a kubai nyelv zenéjét idézi meg minden regényében, és szóviccei oldalakon át kígyóznak."