Megjelent az Idegenek-trilógia
A mai nappal kiteljesedett Petőcz András Idegenek-trilógiája. Az Idegenek, a Másnap és az Aysa egy lehetséges világot mutat meg nekünk, amolyan klasszikus disztópia a nyolcvanas évek hazai avantgárd költészetének vezéralakjának tollából.

Kép forrása
Akár csak például Orwell 1984 című műve, Petőcz regénye is a képzelet világában játszódik. A Napkút kiadó gondozásában megjelent trilógia egy lehetséges háború előzményét, folyamatát és végét mutatja be.
„Hazudni anyám tanított” - mondja az Idegenek elején az elbeszélő, nyolcéves kislány, majd így folytatja: „azért azt el kell mondanom, hogy ez a történet nem a hazugságról szól. Az anyám megtanított hazudni, hogy életben maradjak. Ennyi. Nem tudom, minek kellett életben maradnom. (…) Mint ahogy azt sem tudom, hogy azért maradtam-e életben, mert tényleg tudok hazudni. És azt sem tudom, hazudtam-e egyáltalán. Nyilván, hogy hazudtam. Mindenki hazudik. (…) Mert mindig mindenki túl akar élni. Túlélni valamit. Csak tudnám, minek.”
A sorozatot többen is méltatták, Kertész Imre a trilógia első darabját, az idegeneket „letehetetlennek” aposztrofálta, Bakonyi István, a Tiszatáj kritikusa pedig így fogalmazott: „Szárazon kopognak a mondatai, legyen szó arról, hogy mi készül a konyhában, hogy az anyának mit kell megtennie a túlélésükért, vagy éppen milyen szörnyűséget követnek el a terroristák. Semmi hatásvadászat, maximális hatás.”
Petőcz András író, költő, a nyolcvanas évek hazai avantgárd költészetének vezéralakja. Prózát a kilencvenes évek végétől ír, regényei iránt a hazai és a nemzetközi érdeklődés egyaránt élénk. A trilógia első részéért, az Idegenekért Márai Sándor-díjat kapott, a regényt számos nyelvre lefordították. A lengyelországi kiadás kapcsán írta Krzysztof Varga, a Gazeta Wyborcza ismert kritikusa: „Ez a könyv Európa bizonytalan, félelmet keltő jövőjéről szól. Olyan történet, amelynek valójában minden hozzánk közel álló ország részesévé válhat.”

Kép forrása
Akár csak például Orwell 1984 című műve, Petőcz regénye is a képzelet világában játszódik. A Napkút kiadó gondozásában megjelent trilógia egy lehetséges háború előzményét, folyamatát és végét mutatja be.
„Hazudni anyám tanított” - mondja az Idegenek elején az elbeszélő, nyolcéves kislány, majd így folytatja: „azért azt el kell mondanom, hogy ez a történet nem a hazugságról szól. Az anyám megtanított hazudni, hogy életben maradjak. Ennyi. Nem tudom, minek kellett életben maradnom. (…) Mint ahogy azt sem tudom, hogy azért maradtam-e életben, mert tényleg tudok hazudni. És azt sem tudom, hazudtam-e egyáltalán. Nyilván, hogy hazudtam. Mindenki hazudik. (…) Mert mindig mindenki túl akar élni. Túlélni valamit. Csak tudnám, minek.”
A sorozatot többen is méltatták, Kertész Imre a trilógia első darabját, az idegeneket „letehetetlennek” aposztrofálta, Bakonyi István, a Tiszatáj kritikusa pedig így fogalmazott: „Szárazon kopognak a mondatai, legyen szó arról, hogy mi készül a konyhában, hogy az anyának mit kell megtennie a túlélésükért, vagy éppen milyen szörnyűséget követnek el a terroristák. Semmi hatásvadászat, maximális hatás.”
Petőcz András író, költő, a nyolcvanas évek hazai avantgárd költészetének vezéralakja. Prózát a kilencvenes évek végétől ír, regényei iránt a hazai és a nemzetközi érdeklődés egyaránt élénk. A trilógia első részéért, az Idegenekért Márai Sándor-díjat kapott, a regényt számos nyelvre lefordították. A lengyelországi kiadás kapcsán írta Krzysztof Varga, a Gazeta Wyborcza ismert kritikusa: „Ez a könyv Európa bizonytalan, félelmet keltő jövőjéről szól. Olyan történet, amelynek valójában minden hozzánk közel álló ország részesévé válhat.”
Egypercesek

Önreflexió, emlékezés, belső utazás
Irodalmi kvízzel, koncertekkel és szubjektív tárlatvezetésekkel is készül a PIM a Múzeumok Éjszakájára
Mi lesz a hagyatékokkal?
Könyves hagyatékok, gyűjtemények feldolgozása áll a közelgő tanácskozás fókuszában
Korszak és költő
Kormos Istvánról rendez műhelykonferenciát a PIM