Megjelent az Idegenek-trilógia
A mai nappal kiteljesedett Petőcz András Idegenek-trilógiája. Az Idegenek, a Másnap és az Aysa egy lehetséges világot mutat meg nekünk, amolyan klasszikus disztópia a nyolcvanas évek hazai avantgárd költészetének vezéralakjának tollából.

Kép forrása
Akár csak például Orwell 1984 című műve, Petőcz regénye is a képzelet világában játszódik. A Napkút kiadó gondozásában megjelent trilógia egy lehetséges háború előzményét, folyamatát és végét mutatja be.
„Hazudni anyám tanított” - mondja az Idegenek elején az elbeszélő, nyolcéves kislány, majd így folytatja: „azért azt el kell mondanom, hogy ez a történet nem a hazugságról szól. Az anyám megtanított hazudni, hogy életben maradjak. Ennyi. Nem tudom, minek kellett életben maradnom. (…) Mint ahogy azt sem tudom, hogy azért maradtam-e életben, mert tényleg tudok hazudni. És azt sem tudom, hazudtam-e egyáltalán. Nyilván, hogy hazudtam. Mindenki hazudik. (…) Mert mindig mindenki túl akar élni. Túlélni valamit. Csak tudnám, minek.”
A sorozatot többen is méltatták, Kertész Imre a trilógia első darabját, az idegeneket „letehetetlennek” aposztrofálta, Bakonyi István, a Tiszatáj kritikusa pedig így fogalmazott: „Szárazon kopognak a mondatai, legyen szó arról, hogy mi készül a konyhában, hogy az anyának mit kell megtennie a túlélésükért, vagy éppen milyen szörnyűséget követnek el a terroristák. Semmi hatásvadászat, maximális hatás.”
Petőcz András író, költő, a nyolcvanas évek hazai avantgárd költészetének vezéralakja. Prózát a kilencvenes évek végétől ír, regényei iránt a hazai és a nemzetközi érdeklődés egyaránt élénk. A trilógia első részéért, az Idegenekért Márai Sándor-díjat kapott, a regényt számos nyelvre lefordították. A lengyelországi kiadás kapcsán írta Krzysztof Varga, a Gazeta Wyborcza ismert kritikusa: „Ez a könyv Európa bizonytalan, félelmet keltő jövőjéről szól. Olyan történet, amelynek valójában minden hozzánk közel álló ország részesévé válhat.”

Kép forrása
Akár csak például Orwell 1984 című műve, Petőcz regénye is a képzelet világában játszódik. A Napkút kiadó gondozásában megjelent trilógia egy lehetséges háború előzményét, folyamatát és végét mutatja be.
„Hazudni anyám tanított” - mondja az Idegenek elején az elbeszélő, nyolcéves kislány, majd így folytatja: „azért azt el kell mondanom, hogy ez a történet nem a hazugságról szól. Az anyám megtanított hazudni, hogy életben maradjak. Ennyi. Nem tudom, minek kellett életben maradnom. (…) Mint ahogy azt sem tudom, hogy azért maradtam-e életben, mert tényleg tudok hazudni. És azt sem tudom, hazudtam-e egyáltalán. Nyilván, hogy hazudtam. Mindenki hazudik. (…) Mert mindig mindenki túl akar élni. Túlélni valamit. Csak tudnám, minek.”
A sorozatot többen is méltatták, Kertész Imre a trilógia első darabját, az idegeneket „letehetetlennek” aposztrofálta, Bakonyi István, a Tiszatáj kritikusa pedig így fogalmazott: „Szárazon kopognak a mondatai, legyen szó arról, hogy mi készül a konyhában, hogy az anyának mit kell megtennie a túlélésükért, vagy éppen milyen szörnyűséget követnek el a terroristák. Semmi hatásvadászat, maximális hatás.”
Petőcz András író, költő, a nyolcvanas évek hazai avantgárd költészetének vezéralakja. Prózát a kilencvenes évek végétől ír, regényei iránt a hazai és a nemzetközi érdeklődés egyaránt élénk. A trilógia első részéért, az Idegenekért Márai Sándor-díjat kapott, a regényt számos nyelvre lefordították. A lengyelországi kiadás kapcsán írta Krzysztof Varga, a Gazeta Wyborcza ismert kritikusa: „Ez a könyv Európa bizonytalan, félelmet keltő jövőjéről szól. Olyan történet, amelynek valójában minden hozzánk közel álló ország részesévé válhat.”
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig