Csíksomlyói passió Debrecenben
Csíksomlyó és Esztergom után augusztus 26-án Debrecenben is bemutatják a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkcióját, a Csíksomlyói passió szabadtéri változatát.

Kép forrása
Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint „a mögöttünk hagyott csonka évad és az egész ország életét meghatározó bezártság után (...) a Csíksomlyói passió felszabadító élmény lesz a nézők és a művészek számára egyaránt”. Emlékeztetett rá, hogy a nemzeti táncegyüttessel közös produkciót 2018-ban Csíksomlyón huszonöt-harmincezer ember előtt mutatták be, majd egy évvel később az Esztergomi Bazilika előtt láthatták több ezren.
Az előadás három alapra, a csíksomlyói iskoladrámákra, Szőcs Géza passiószövegére és a Berecz András által gyűjtött népénekekre és mesékre épül. Nagyszabású produkcióról van szó, amelyben „egyenértékű a gesztus és a tánc, a szó és a mozdulat, együtt zenél a színpad” - érzékeltette az előadás különlegességét Vidnyánszky Attila.
Zsuráfszky Zoltán társrendező-koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője jelezte: a karantén után ez lesz az első közös előadásuk, amelybe bevonták a Debreceni Népi Együttes fiatal táncosait is. Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, ma trend, hogy „semmi sem szent”, a darab rámutat ugyanakkor, hogy vannak szent dolgok, szent történetek, szent fogalmak, és hogy „szentséges szálai vannak az életünknek a 21. században is”.
Bár eredetileg az ezer fő befogadására alkalmas Nagyerdei Szabadtéri Színpadon lett volna az előadás, Papp László polgármester bejelentette: az eseményen elhangzottak hatására úgy döntöttek, a Református Nagytemplom előtti Kossuth téren rendezik meg a passiót, amelyet így a cívisvárosban is több ezer ember láthat.

Kép forrása
Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint „a mögöttünk hagyott csonka évad és az egész ország életét meghatározó bezártság után (...) a Csíksomlyói passió felszabadító élmény lesz a nézők és a művészek számára egyaránt”. Emlékeztetett rá, hogy a nemzeti táncegyüttessel közös produkciót 2018-ban Csíksomlyón huszonöt-harmincezer ember előtt mutatták be, majd egy évvel később az Esztergomi Bazilika előtt láthatták több ezren.
Az előadás három alapra, a csíksomlyói iskoladrámákra, Szőcs Géza passiószövegére és a Berecz András által gyűjtött népénekekre és mesékre épül. Nagyszabású produkcióról van szó, amelyben „egyenértékű a gesztus és a tánc, a szó és a mozdulat, együtt zenél a színpad” - érzékeltette az előadás különlegességét Vidnyánszky Attila.
Zsuráfszky Zoltán társrendező-koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője jelezte: a karantén után ez lesz az első közös előadásuk, amelybe bevonták a Debreceni Népi Együttes fiatal táncosait is. Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, ma trend, hogy „semmi sem szent”, a darab rámutat ugyanakkor, hogy vannak szent dolgok, szent történetek, szent fogalmak, és hogy „szentséges szálai vannak az életünknek a 21. században is”.
Bár eredetileg az ezer fő befogadására alkalmas Nagyerdei Szabadtéri Színpadon lett volna az előadás, Papp László polgármester bejelentette: az eseményen elhangzottak hatására úgy döntöttek, a Református Nagytemplom előtti Kossuth téren rendezik meg a passiót, amelyet így a cívisvárosban is több ezer ember láthat.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig