Ha van film, mely a legtöbb generáció számára kiemelten fontos és kedvelt, akkor az bizonyára a Casablanca. Kertész Mihály 1942-es alkotása most Noah Isenberg Nekünk megmarad Casablanca kötetében kerül újratárgyalásra, mégpedig a mű iránti rajongás központját jelentő szereplők, Humphrey Bogart és Ingrid Bergman alakja, valamint a forgatás kulisszatitkainak újszerű bemutatásával. Az egyszerre romantikus mozi, háborús alkotás, krimi, kalandfilm és melodráma műfajú Casablanca titkai immár nemcsak néhányak számára lehetnek ismertek.

Kép forrása

Pár hete volt, hogy digitalizált, tűéles változatban újranézhettem a Casablanca című filmet. Ezúttal kissé gonoszkodva álltam egyik kedvenc mozim megtekintése elé. Azt terveztem, hogy most nem hagyom magam elragadni, hanem jól kipécézem magamnak az esetleges hibákat, mára ósdinak számító dramaturgiai, logikai és egyéb gebaszokat. Aztán elindult a film és ugyanaz történt, mint mindig, amikor megtekintettem a filmet: elvitt, foglyul ejtett és ringatott egészen a The End feliratig. Kertész Mihály 1942-es filmje tényleg briliáns darab, a mozitörténet olyan klasszikusa, mely úgy lopja be magát a nézők szívébe, hogy ott semmilyen maradandó károsodást nem okoz. Noah Isenberg Nekünk megmarad Casablanca című könyve is tulajdonképpen azért íródott, hogy elmesélje, miért válhatott több nemzedék számára legnagyobb kedvencek egyikévé ez a film. A kötet lényegét a szerző mégis inkább szórakoztatva adja át az olvasóknak, kulisszák mögötti sok-sok sztorival, melyek közül jó pár eddig nemigen volt ismert. Mindezeken túl a könyvben számos fotóillusztráció enged bepillantást a Casablanca forgatásáról, illetve az alkotók korábbi és későbbi időszakáról. 
Isenberg természetesen filmtörténeti kötetet állított össze, melyben ezt a remek alkotást állítja középpontba, ugyanakkor a műből kiindulva mesél a főszereplők, Humphrey Bogart és Ingrid Bergman magánéletéről, művészi pályafutásáról, egymással való kapcsolatukról. Az író kitér arra is, hogy bár már sokan ízekre szedték a Casablanca című filmet, annak sokrétűségére ezúttal is felhívja a figyelmet, kiemelve, hogy krimiként, kalandfilmként és melodrámaként, valamint a szerelmi szál miatt romantikus és háborús filmként is lehet értelmezi Kertész alkotását. 
A kötet tehát kísérletet tesz arra, hogy kiderítse, miért vált kultmozivá a Casablanca, hogyan őrizhette meg immár több mint hetvenöt év után is népszerűségét, filmtörténetben elfoglalt rangos szerepét.