Számos tudományos-fantasztikus regény és horrortörténet új ötvözetét tartalmazza Don DeLillo Nulla K című regénye, mely most jelent meg Magyarországon. A szerző, aki amúgy nem is igazán a sci-fi vagy a horror műfaj zászlóvivője, regényei zömében egy disztópikus Amerikáról ír, ezúttal a Kazahsztán és Kirgizisztán határán lévő sivatagba helyezi a cselekményt. A Nulla K egy apokalipszis előtt álló világ filozofikus értelmezése.

Kép forrása

Don DeLillo különös, sokszorosan szimbolikus művet alkotott a Nulla K című regényével. A lassú cselekmény, illetve maga a végpusztulás, az élet újra- és újraértelmezése és a halállal való elmélyülő megbékélés tudata adja a történet kovászát. A főhős Jeff Lockhart, aki halálos beteg szüleivel azért érkezik a Kazahsztán és Kirgizisztán határán lévő sivatagi laboratóriumba, hogy ott lefagyasszák a két idős embert. Jeff és szülei abban reménykednek, hogy a hibernálással elodázható a halál és győzelmet arathatnak felette. DeLillo számos korábbi tudományos-fantasztikus művel vet párhuzamot ebben a regényében, így többek között a Cyberpunk, a Kóma és a Solaris című klasszikusokkal, melyek ugyancsak egy végletekig torzult, a legkülönfélébb csapásoktól sújtott világokat mutatnak be úgy, hogy a történet középpontjában az önmagával és környezetével vívódó ember áll. A Nulla K főhőse, Jeff is hasonló környezetben és lelkiállapotban van. Egy járványokkal, éhínséggel, terrorizmussal és természeti csapásokkal terhelt világban, magánéletében telve kétségekkel, apjához fűződő különös, kibogozásra váró viszonyával. A kísérteties laboratóriumi helyszín és a két halálos beteg szülő örökléthez való ragaszkodása, valamint a halál mindent átható közelsége jellegzetes cyber-goth hangulatot ad. DeLillo a kiadói ajánló szerint nem tesz mást ezen regényében, mint hogy elmélkedik a halálról, ugyanakkor dicsőíti az életet. Az 1936-os születésű DeLillo, ha lehet ezt mondani, az egyik legizgalmasabb utóéletet kreáló regények amerikai alkotója, hiszen nemcsak népszerű, de kritikusai is sokat köszörülik rajta nyelvüket. Egyesek szerint művei „túlstilizáltak, és intellektuális szempontból sekélyesek”, mely vádak elől a célkeresztbe állított szerző többnyire csak azzal reagál, hogy ő csak egy amerikai regényíró, se több, se kevesebb.