Nem mai darab Molnár Ferenc Az éhes város című kisregénye, melyet a mával való döbbenetes hasonlóság ellenére bizony-bizony 1901-ben adtak ki. A művet most a Móra Kiadó jelentette meg újra, az apropó pedig a Móra Plusz sorozat elindulása, melynek egyik első darabja a züllött Pestre érkező dollármilliomos körüli felhajtás, és az őt körülvevő „ingyen pénz” ígéretéből fakadó kapzsiság, korrupció, szexuális tobzódások és a féktelen szerzési vágy históriája. 

Kép forrása

Az egyszerű banktisztviselőből sokszoros milliomossá vált Orsovai Pál története részegítően ismerős sztori: a nímandból az élet pesti császárává váló manipulátor, mint egy tökéletes mammon, vagy még inkább gólem képében érkezik meg (illetve vissza Abbáziából), ahol elhódította a dollármilliomos papa gyönyörű lányának kezét, s a hirtelen támadt házasságból adódóan a családi vagyont is megkaparintotta. Orsovait megelőzi híre, s mire visszatér Pestre, már pénzéhes tömegek várják. E ponton kollégánkat idézem szó szerint, aki a milliókra szédülten ráröppenni szándékozó „eladósodott miniszterről, korrupt újságíróról, lipótvárosi zsidó kereskedők maffiáról, politikusokról, üzletemberekről és kis slemilek hadáról” ír. Orsovai tehát amolyan Wall Street farkasa lesz, egy afféle magyar Jordan Belfort, aki a pénzzel tönkremanipulálja az őt körülvevő embereket. 
Az 1878-ban, eredetileg Neumann néven született Molnár Ferenc a 20. századi magyar drámairodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Az éhes város című kisregénye azért is fontos alkotása, mert ez volt az első publikált műve, illetve ez hozta meg számára az ismertséget, a hírnevet. A Pál utcai fiúk írója majd harminc színpadi művet írt, melyeket nagy sikerrel mutatta be, illetve később többet is filmre vittek. Molnár mindvégig a polgári dráma kategóriában alkotott. Romantikus, érzelmes, ugyanakkor életbölcsességekkel és tanulságokkal teletűzdelt regényei, kisregényei, történetei a 20. századi Magyarországról készült talán legpontosabb irodalmi fény- és tényképei is egyben.