Kína mérges lett

Lassan minden valamire faló hírcsináló megtanulja, hogy az információknak nem az igazságtartalma a fontos, hanem a hasznossága. Ez alkalommal Kína kezdett nagyarányú ténytorzításba, s hitelesnek tűnő plasztikfelháborodással kommentálta a világhírű perui író, Mario Vargas Llosa szavait.

Kép forrása

A Nobel-díjas író a spanyol El País című lapban jelentetett meg borús hangulatú cikket a minap, amelyben arról írt, hogy a járvány miatt a társadalom visszatérni készül a sötét középkorba, amikor az életet a pestistől való félélem határozta meg. Mindez azonban nem történt volna meg – teszi hozzá Vargas Llosa –, ha a kínai hatóságok nem hallgattatták volna el azokat, akik már a járvány elején fel akarták hívni a figyelmet az új vírus veszélyeire. 
A megérdemelt kritikára perui kínai nagykövetség adott otrombán félrevezető választ. A kínai diplomácia közleménye szerint a szerző felelőtlenül fogalmazott, amikor azt írta, hogy a koronavírus Kínából származik.
„A kínai nép bebizonyította felelősségtudatát és fegyelemét, nagy erőfeszítéseket és áldozatokat tetve annak érdekében, hogy a vírust lokalizálja, és időt biztosítson más országoknak a járvány kordában tartásához” – fogalmaz a nagykövetség. „Vargas Llosa, mint közszereplő, nem hajlandó együttműködni (a járvány elleni küzdelemben), felelőtlen és előítéletekkel terhes véleményeket terjeszt, amelyek haszontalanok" – teszi hozzá a szöveg.
Mi pedig tegyük hozzá, hogy a Kína, mióta úgy-ahogy úrrá lett a járványon, folyamatosan küzd azért, hogy fertőzés centrumországának bélyegét levakarja magáról. Ez alkalommal is hangsúlyozták, hogy Vargas Llosa megjegyzései „alkalmasak a stigmatizálásra”, és szemben állnak a WHO ajánlásával is, mely szerint nem jó egy betegséget egy konkrét földrajzi helyhez kötni. 
Mellesleg a nyilatkozat-csetepaté kirobbanása óta Mario Vargas Llosa művei – a kínai elektronikus könyvkereskedelem legfontosabb platformjain, mint például a Dangdangwang vagy a Taobao – nem elérhetőek. Ráadásul nevére keresve is csak Julio Cortázar alkotásait adja föl a kínai böngésző, akinek a vezetéknevét hasonló ideogramokkal írják.