Különös aktualitást nyert a karanténszabályok tükrében Antonio Sparado Cyberteológia – Hogyan gondoljuk el a kereszténységet a világháló korában? című könyve. A szerző szerint az istenről való gondolkodás új erőt kap a digitális világban, az internetes közegben, az okostelefonokra, számítógépekre telepíthető applikációk világában, a közösségi oldalak újszerű közegében. Kérdés, hogy ki hat jobban a másikra: az egyház a digitális világra vagy fordítva?

Kép forrása

Több, mint egy éve van egy ikon okostelefonom képernyőjén, melyre pöttyintve a szentiras.hu internetes oldalra jutok. Itt hét különböző magyar fordítású Biblia közül választhatok (igaz, mindig a Magyar Bibliatársulat 2014-es revideált Szentírását választom), s a korábbi offline változat konkordancia helyett pedig kereső ablak segít egy-egy igehely megtalálásában. Okostelefonom mindenhova elkísér, s benne nemcsak internet, Facebook, mobilbank van, de lám, a teljes Biblia is. 
Antonio Sparado Cyberteológia – Hogyan gondoljuk el a kereszténységet a világháló korában? című könyve arra keresi a választ, hogy a digitális forradalomban hogyan találja meg az egyház önmagát. A szerző kifejti, hogy milyen folyamatok indultak meg azóta, hogy a kilencvenes évek második felétől kezdve hétköznapivá vált és egyre erősebben meghatározza életünket, mindennapjainkat a világháló. 
A világi gondolkodástól jelentősen eltérő egyházi szellemiségre inkább a lassabb, megfontolt, alapos mérlegelés, elemzés a jellemző. Ennek megfelelően, a kétezres évek elején a világiaktól még kissé lemaradva élt az egyház a digitális technika, az internet adta lehetőségekkel. Ha megnézzük ma a helyzetet, látjuk, hogy mind a keresztény, mind a zsidó, a muszlim vagy akármelyik más vallás képviselői rájöttek, hogy miként állíthatják saját szolgálatukba a mára nélkülözhetetlenné vált eszközöket. Közösségi oldalak, applikációk, blogok, internetes portálok, e-mail hírlevelezések készültek számos egyházi témában, a legmagasabb, főegyházmegyei szinttől kezdve, a különféle szerzetesi rendeken át a legkisebb falusi gyülekezetekig. 
A Cyberteológia hangzatosan, de persze nem egészen jól fejezi a helyzetet, mely mára kialakult. A szerző szinte már-már a tudományos-fantasztikus irodalom berkeibe csalogató címével a valóságot mutatja, azt az ügyes alkalmazói, felhasználói hozzáállást, ahogy a mai modern kereszténység használja a digitális vívmányokat.