Egy bevándorló család históriája
A világ számos pontján jelent gigantikus és elhúzódó problémát a migráció, az illegális bevándorlás. Mi a magunk részét jól ismerjük ebből itt, Közép-Kelet Európában, de keveset tudunk más konfrontációkkal tarkított helyekről. Luis Alberto Urrea mexikói és amerikai vegyes házasságból született író A bukott angyalok háza című regényében egy Egyesült Államokba jutott mexikói család életét meséli el.

Kép forrása
Két eseményre is készül a De La Cruz família: a klán elsőszámú vezetője súlyos betegsége miatt a búcsút fontolgatja szerettei körében, illetve a család doyenje, a százéves Mama America elhalálozik, temetése egybe esik ezzel a kényszerű búcsúval. A pátriárka halálos ágyán rokonságtól övezve és egyben a legidősebb családtag temetése idején felidézi a klán teljes történetét, benne az önazonosság fontos kérdését, főleg annak fényében, hogy milyen életet élnek a mexikóiak az Egyesült Államokban.
A sajátos hangvételű stílus egyéni humorral teszi teljessé Luis Alberto Urrea mondanivalóját. A szerző kifejezetten autentikus a fenti témában, hiszen édesapja mexikói, édesanyja pedig amerikai, így egész élete, sőt mondhatni teljes alkotói, irodalmi munkássága a bevándorlók és a vegyes házasságokkal tarkított családok életének, illetve a kettős identitásának feldolgozását jelenti. A szerző emellett a chichagoi egyetemen a kreatív regényírást tanítja is.
A regényírás mellett költészettel, esszéírással is foglalkozó Urrea egy temetéssel és beteglátogatással terhelt hétvége történetébe ágyazva meséli el a De La Cruz család históriáját, melybe bizonyára saját famíliája históriáját csempészte bele (bár ez esetben a csempész szóval talán óvatosabban kéne bánnom).
Nekünk, magyaroknak jó háttéranyag lehet a bevándorló családok helyzetének megismeréséhez ez a regény, melyből főként az derül ki, hogy – miként Mexikóban is – a bevándorlás a legtöbb esetben gazdasági okokra vezethető vissza.

Kép forrása
Két eseményre is készül a De La Cruz família: a klán elsőszámú vezetője súlyos betegsége miatt a búcsút fontolgatja szerettei körében, illetve a család doyenje, a százéves Mama America elhalálozik, temetése egybe esik ezzel a kényszerű búcsúval. A pátriárka halálos ágyán rokonságtól övezve és egyben a legidősebb családtag temetése idején felidézi a klán teljes történetét, benne az önazonosság fontos kérdését, főleg annak fényében, hogy milyen életet élnek a mexikóiak az Egyesült Államokban.
A sajátos hangvételű stílus egyéni humorral teszi teljessé Luis Alberto Urrea mondanivalóját. A szerző kifejezetten autentikus a fenti témában, hiszen édesapja mexikói, édesanyja pedig amerikai, így egész élete, sőt mondhatni teljes alkotói, irodalmi munkássága a bevándorlók és a vegyes házasságokkal tarkított családok életének, illetve a kettős identitásának feldolgozását jelenti. A szerző emellett a chichagoi egyetemen a kreatív regényírást tanítja is.
A regényírás mellett költészettel, esszéírással is foglalkozó Urrea egy temetéssel és beteglátogatással terhelt hétvége történetébe ágyazva meséli el a De La Cruz család históriáját, melybe bizonyára saját famíliája históriáját csempészte bele (bár ez esetben a csempész szóval talán óvatosabban kéne bánnom).
Nekünk, magyaroknak jó háttéranyag lehet a bevándorló családok helyzetének megismeréséhez ez a regény, melyből főként az derül ki, hogy – miként Mexikóban is – a bevándorlás a legtöbb esetben gazdasági okokra vezethető vissza.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig