Zilah központjában felavatták Ady Endre egész alakos szobrát. A Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész által megkomponált Ady Endre egy padon ül a karfára könyökölve, és egykori iskolájára néz. Le lehet ülni melléje.

Kép forrása

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében a maiak kortársának nevezte a százegy éve elhunyt költőóriást. Hozzátette: költészetét ma is maradéktalanul értjük, nem kell lábjegyzet hozzá. Úgy vélte, ez azért van, mert a ma embere Ady nyelvét beszéli.
A politikus a költőtől idézte Ady Endre zilahi kötődését: „Aki vagyok, az négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendőnek minden perce determináló perc volt. Minden perce végzetesen szabogatta ki utamat.”
Mindezek mellett Ady Endre azért is megérdemli, hogy egész alakos szobra legyen Zilahon, mert az elsők között ismerte fel Erdély jelentőségét és különlegességét a magyar történelemben. Akkor foglalta össze annak lényegét, amikor a transzilvanizmus huszadik századi újrafogalmazása még nem történt meg. Így szerinte a szoboravatással az erdélyi gondolat egyik szülőatyja előtt is tiszteleg az utókor – zárta gondolatait az RMDSZ elnöke.
A szoborállítást a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács kezdeményezte, és a megyei RMDSZ-szervezet karolta fel. A szobor a magyar kormány és a Communitas Alapítvány finanszírozásával valósult meg, mely a zilahi városházával és az egykori Wesselényi Református Kollégiummal szemközt egy kis parkban, a Fadrusz János által készített Wesselényi Miklós-szobor közelében kapott helyet.
Ady Endre 1892-től volt a zilahi református kollégium diákja, ahol 1896 júniusában jelesre érettségizett. Itt írta első verseit is.
A szoboravatásra összegyűlt több száz fős tömeg a rendezvény végén együtt mondta el Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba című versének egy részletét.