Serfőző Simon sikere
Tavaly Kontra Ferenc vehette át Az álom hídja című regényéért, idén pedig Serfőző Simon Arcunk az ég című verseskötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját.

Kép forrása
A 2019-es Könyv Nívódíjat Kabdebó Lóránt Esettanulmányok? Sorsvállalások! és Marcsák Gergely Fekete-Tisza című kötete nyerte el. A díjakat az Élőfolyóirat sorozat estjén adták át. A könyveket Ágh István költő, író; Füzesi Magda József Attila-díjas költő és Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író, az MMA rendes tagjai méltatták.
Serfőző költészetét kezdetekben a mindenhatóságába vetett hit határozta meg, melyet a kiszolgáltatottság, tehetetlenség váltott fel. A szabad formákat kedveli, és lemond a verszene akusztikai hatásairól. Amíg élünk című riportkötetében (1978) Újszász és Zagyvarékas lakóiról írt, sorsukat személyes ügyének tekintve. Három egyfelvonásos drámájának (Rémhírvivők (1988), Otthontalanok, Mindenáron) hőseit is a tanyák, falvak maradó vagy „kétlakivá” lett emberei közül választja.
Az ifjú Serfőző legjobb barátai az állatok voltak, lírájában is velük kezdett beszélgetni, melynek nyomán egészen érdekes költői nyelv alakult ki. Témáit kezdetben – a népköltészethez hasonlóan – környezete, annak tárgyai adták. Megjelenítette azt a mérhetetlen mennyiségű munkát is, ami a falusi parasztember napját jellemezte, ugyanakkor az apró, mindennapi örömöket, továbbá nem volt rest ábrázolni a kommunista uralom miatti rettegést is.

Kép forrása
A 2019-es Könyv Nívódíjat Kabdebó Lóránt Esettanulmányok? Sorsvállalások! és Marcsák Gergely Fekete-Tisza című kötete nyerte el. A díjakat az Élőfolyóirat sorozat estjén adták át. A könyveket Ágh István költő, író; Füzesi Magda József Attila-díjas költő és Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író, az MMA rendes tagjai méltatták.
Serfőző költészetét kezdetekben a mindenhatóságába vetett hit határozta meg, melyet a kiszolgáltatottság, tehetetlenség váltott fel. A szabad formákat kedveli, és lemond a verszene akusztikai hatásairól. Amíg élünk című riportkötetében (1978) Újszász és Zagyvarékas lakóiról írt, sorsukat személyes ügyének tekintve. Három egyfelvonásos drámájának (Rémhírvivők (1988), Otthontalanok, Mindenáron) hőseit is a tanyák, falvak maradó vagy „kétlakivá” lett emberei közül választja.
Az ifjú Serfőző legjobb barátai az állatok voltak, lírájában is velük kezdett beszélgetni, melynek nyomán egészen érdekes költői nyelv alakult ki. Témáit kezdetben – a népköltészethez hasonlóan – környezete, annak tárgyai adták. Megjelenítette azt a mérhetetlen mennyiségű munkát is, ami a falusi parasztember napját jellemezte, ugyanakkor az apró, mindennapi örömöket, továbbá nem volt rest ábrázolni a kommunista uralom miatti rettegést is.
Egypercesek
A hallgatás ára
Kamel Daoud és az algériai emlékezetpolitika konfliktusa
Műtárgyak a padláson
Háztartási raktárkincsek költöznek a könyvesboltok polcaira
Költészet határok nélkül
Megkezdődött a XXIV. Költészet Tavasza fesztivál