Milan Kundera, a Párizsban élő világhírű cseh író visszakapta cseh állampolgárságát, amelytől az 1970-es évek végén fosztotta meg a csehszlovák kommunista rezsim.

Kép forrása

A cseh állampolgárság odaítéléséről szóló hivatalos levelet Petr Drulák cseh nagykövet adta át a kilencvenéves írónak.
„Egyszerű, nemzeti zászló és himnusz nélküli esemény volt” - fogalmazott a diplomata. Elmondása szerint Kundera őszintén örült, hogy újra szülőföldje állampolgárságát birtokolhatja.
Kundera, aki a hatvanas években elsősorban A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényével szerzett magának nemzetközi hírnevet, támogatta a prágai tavaszként elhíresült 1968-as reformfolyamatot. 1975-ben emigrált Franciaországba. 1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától, két évvel később francia állampolgár lett, feleségével Párizsban él. 
Egész életében afféle homo politicusként viselkedett: csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott el újra szülőhazájába, ezen kívül néhányszor járt még az országban, ám soha semmiféle nyilvános rendezvényen nem jelent meg.
Andrej Babis cseh miniszterelnök tavaly őszi látogatása alkalmával találkozott a Kundera házaspárral és felajánlotta, hogy segít visszaszerezni állampolgárságukat, valamint egy csehországi látogatásra is meghívta az írót és feleségét.
Kundera Hozzájárult ahhoz, hogy a világ ne feledkezzen meg Csehszlovákia 1968-as megszállásáról, Közép-Európa „elrablásáról”. Létezik-e Közép-Európa, ez a rég elfelejtett fogalom? Arra törekedett, hogy politikai és intellektuális alternatívát mutasson fel a szürke és megdermesztett szovjet „Kelet-Európával” szemben, s hogy rámutasson e térség egyedülálló voltára, különbözőségére, sokrétűségére, tarkaságára. Közép-Európa, az elrabolt Nyugat, mely a jelentős kulturális áramlatoknak ugyanúgy részese volt, a második világháború után a Kelet foglyává lett.