Az emlékek és az emlékezet
„Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” 1848-49 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben címmel multidiszciplináris konferenciát szervez a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán és csütörtökön.

Kép forrása
A PIM közleménye szerint a konferencián elhangzó előadások többek között azon kérdések mentén vizsgálják a témát, hogy miként alakult át újra meg újra az 1848-as forradalom és szabadságharc elbeszélése, jelentése az idők során. Mikor gyűjtötték össze, tették nyilvánossá a harcmezőről visszatérő önkéntes honvédek (civilben írók, festők, színészek) visszaemlékezéseit, a harctéri küzdelmeknek milyen képi lenyomata született a katonafestők keze nyomán. Továbbá, hogy sokszorosított változatai hogyan befolyásolták a közösségek ízlését és milyen eltérések látszanak a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban.
A konferencián előadások hangzanak el többek között 1848-49 emlékezetéről a populáris műfajokban, a privát használatra készült vagy fiókban maradt képzőművészeti és irodalmi művekről, a forradalom és szabadságharc megjelenéséről a digitális térben, a márciusi forradalom jegyében tartott ünnepélyekről és tüntetésekről, illetve a történelmi esemény színházi emlékezetéről is.
„1848-49 eseménysora a történelemről szóló mintázataink, véleményünk formálódásának alapanyaga. Ezért (is) érdekes megvizsgálnunk, szétszálaznunk a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött narratívákat” – olvasható a szervezők tájékoztatásában.

Kép forrása
A PIM közleménye szerint a konferencián elhangzó előadások többek között azon kérdések mentén vizsgálják a témát, hogy miként alakult át újra meg újra az 1848-as forradalom és szabadságharc elbeszélése, jelentése az idők során. Mikor gyűjtötték össze, tették nyilvánossá a harcmezőről visszatérő önkéntes honvédek (civilben írók, festők, színészek) visszaemlékezéseit, a harctéri küzdelmeknek milyen képi lenyomata született a katonafestők keze nyomán. Továbbá, hogy sokszorosított változatai hogyan befolyásolták a közösségek ízlését és milyen eltérések látszanak a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban.
A konferencián előadások hangzanak el többek között 1848-49 emlékezetéről a populáris műfajokban, a privát használatra készült vagy fiókban maradt képzőművészeti és irodalmi művekről, a forradalom és szabadságharc megjelenéséről a digitális térben, a márciusi forradalom jegyében tartott ünnepélyekről és tüntetésekről, illetve a történelmi esemény színházi emlékezetéről is.
„1848-49 eseménysora a történelemről szóló mintázataink, véleményünk formálódásának alapanyaga. Ezért (is) érdekes megvizsgálnunk, szétszálaznunk a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött narratívákat” – olvasható a szervezők tájékoztatásában.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig