Cash or Die, avagy mesés pénzek kultúrája

Csóka Judit Mesék a pénzről című kötete láttán kissé meghőköltem, hogy ejnye, nohát, ezeket a gyerekeket miért kell ilyenekkel, ilyen irányba vinni, aztán ha nem is túl gyorsan de eszembe jutott kölökkorom több kedvenc meséje, s az azokban szereplő kincsek, kincsesládák, „temérdek aranyak”, illetve az a gyerekkori felismerésem, hogy ha a (gyerek)embernek pénze van, akkor belekóstolhat a szabadság és a jóság bizonyos dimenzióiba.

Kép forrása

Túl az ötödik X-en már úgy gondolom, hogy a túl sok pénzt jelentő gazdagság egyfajta betegség, egy módosult állapot, mely a normálistól eltérő, s amely bizony nem jó irányba viszi az ember lelkét, testét. De legyen ez az én bajom, mármint a vélekedés, Csóka Judit ennél többre vitte gondolatban, és egy remek kötetben mutatja meg nekünk, mai, moderneknek, hogy milyen meséink vannak a pénzről. Persze konkrétan nem a pénzről szólnak ezek a mesék, de jelentős szerepet kapnak benne. 
A könyv szerzője komoly szakértő, nemcsak simán meseterapeuta, de klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, hipnoterapeuta is, így tutira vehetjük most kiadott munkáját. Az írónő elég alapos volt, így nemcsak a „pénzes” tematikájú meséket, de magának a pénznek a kultúrtörténetét is felvázolja kötetében. Aztán jönnek a mesék és a magyarázatok. A könyvről adott egyik interjúban egy számomra kedves és találó mondat is elhangzik: „A pénz viszonylag egyszerű mérőeszköz”, amit én úgy szoktam magamnak is magyarázni, hogy a pénz értékmérő, tehát minden, amit a pénzért adnak, az a pénzzel méretik le, annyit ér, amennyit érte adnak. És még ha kőbunkó egyszerűségű is a gondolat, valahol nagyon is találó, gondoljunk csak havi fizetésünkre. Csóka Judit hat szeletre osztályozta a pénzről szóló meséket: „Pénz és becsület”, „Pénz és kapzsiság”, „Pénz és áldozat”, „Pénz és ész”, „Pénz és hatalom”, „Amit pénzen nem lehet megvenni”. A rendkívül elmés rendszerezés miatt pedig az olvasó számára gyorsan kiderül, ami a mesékkel kapcsolatban általában ki szokott derülni, mégpedig, hogy a „mesék mindig igazak”. Közgazdászoknak, kótyavetyélő milliárdosoknak, koldusbotra jutott tőzsdecápáknak és megélhetési császároknak kiemelten ajánlom a Mesék a pénzről-t. 
Szerezzék be ezt a kötetet, kerül, amibe kerül!