Kiállítással, filmvetítéssel, az író életének érdekes történeteivel és műveivel emlékeztek Krúdy Gyulára Nyíregyházán. A modern magyar prózaírás egyik kultikus alakja száznegyvenegy évvel ezelőtt született, az évforduló alkalmából négy helyszínen rendeztek programokat.

Kép forrása

Krúdy egykori iskolájánál, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumnál és Bessenyei téri Krúdy-szobornál tartottak ünnepi megemlékezést és koszorúzást. A Jósa András Múzeumban az író válogatott műveiből, valamint a Krúdyhoz kötődő használati tárgyakból és relikviákból összeállított előadással várták a közönséget. A megyei és városi könyvtárban az író műveit lehetett közösen olvasni, Karádi Zsolt irodalomtörténész kötetbemutatóján pedig Krúdyról szóló tanulmányokat mutattak be a nagyérdemű előtt. A városi galériában ipar-, festő-, és grafikusművészek alkotásaiból nyílt tárlat Út 2 címmel, a Krúdy Gyula Art Moziban pedig az író kincseiről, azaz a magyar borok kultúrtörténetéről tartottak előadást. 
A Krúdy-nap kísérőrendezvényei között játékos Krúdy-kvíz, a helyismereti archívumból összeállított rendhagyó Krúdy-kiállítás, karikatúra bemutató egyaránt volt.
A városhoz ezer szállal kötődő, műveiben a nyírségi embereket szívesen ábrázoló Krúdy Gyula emlékét a nevét viselő városházi díszterem, a gimnázium, utca, a sóstói vigadó és a színház kamaraterme máig őrzi Nyíregyházán. 2011-től áll a Kossuth téren a Papok padja, amely mára közkedvelt találkahely és turisztikai látványosság lett. Krúdy 1924-es A nyíregyházi ember című novellájában ugyanezen a helyen állt a nevezetes utcabútor.
A tiszteletadás részeként Krúdynak 2011-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott a város önkormányzata.