Új kötet lesz a Jövő Könyvtárába
Karl Ove Knausgaard norvég író is ír egy könyvet a Jövő Könyvtárába, amelynek könyveit csak száz év múlva lehet majd elolvasni. A különleges könyvtár kortárs szerzők új írásait gyűjti, amelyeket 2114-ig senki sem olvashat el. Az meg persze kérdés, hogy 2114-ben ki akarja majd elolvasni a százesztendős könyveket, de a sajátos irodalmi performance azért szellemes ötlet.

Kép forrása
Knausgaard, aki tavasszal a Budapesti Könyvfesztivál sztárvendége volt, 2009 és 2011 között írta hatrészes, önéletrajzi regényfolyamát, a Harcom című művet. A norvég író új regényét a Jövő Könyvtárába szánja, amelyben mások mellett Margaret Atwood vagy David Mitchell írásai is szerepelnek majd.
A Jövő Könyvtárának ötlete Katie Paterson skót művésztől származik. A könyvtár jelenleg ezer lucfenyőből áll, amelyet az oszlói Nordmarka erdőben ültettek el 2014-ben. Egy évszázad múlva a fákat kivágják, papírt készítenek belőlük és arra nyomtatják majd a szerzők könyveit, amelyek akkor jelennek majd meg először.
Knausgaard a könyvtár első norvég szerzője. Paterson a 21. század egyik legkivételesebb írójaként beszélt róla.
Az író szerint a Jövő Könyvtára csodálatos ötlet. „Tetszik a gondolat, hogy olyan olvasói lesznek az embernek, akik még meg sem születtek, olyan ez, mintha egy kis hajót küldenénk a mi időnkből hozzájuk. Tetszik, hogy száz év múlva lehet csak kinyitni a könyvet, tetszik az erdő növekedésének lassúsága, és minden kapcsolódik egymáshoz. Gyönyörű zöld mű” – fogalmazott.
Knausgaard elárulta, hogy már dolgozik a kéziraton, de mást nem mondott róla.

Kép forrása
Knausgaard, aki tavasszal a Budapesti Könyvfesztivál sztárvendége volt, 2009 és 2011 között írta hatrészes, önéletrajzi regényfolyamát, a Harcom című művet. A norvég író új regényét a Jövő Könyvtárába szánja, amelyben mások mellett Margaret Atwood vagy David Mitchell írásai is szerepelnek majd.
A Jövő Könyvtárának ötlete Katie Paterson skót művésztől származik. A könyvtár jelenleg ezer lucfenyőből áll, amelyet az oszlói Nordmarka erdőben ültettek el 2014-ben. Egy évszázad múlva a fákat kivágják, papírt készítenek belőlük és arra nyomtatják majd a szerzők könyveit, amelyek akkor jelennek majd meg először.
Knausgaard a könyvtár első norvég szerzője. Paterson a 21. század egyik legkivételesebb írójaként beszélt róla.
Az író szerint a Jövő Könyvtára csodálatos ötlet. „Tetszik a gondolat, hogy olyan olvasói lesznek az embernek, akik még meg sem születtek, olyan ez, mintha egy kis hajót küldenénk a mi időnkből hozzájuk. Tetszik, hogy száz év múlva lehet csak kinyitni a könyvet, tetszik az erdő növekedésének lassúsága, és minden kapcsolódik egymáshoz. Gyönyörű zöld mű” – fogalmazott.
Knausgaard elárulta, hogy már dolgozik a kéziraton, de mást nem mondott róla.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig